Just with You //Ewan Mitchell//

Nagyon köszönöm

13.
༶•┈┈⛧┈♛ ♛┈⛧┈┈•༶

Járkáltam fel-alá a váróban, miközben arra figyeltem, mikor jön már az az átkozott orvos. Másfél órája várunk és még mindig semmi, engem pedig szét szed az ideg. Mi tart ilyen sokáig? Vagy valami nem jól alakult? Istenem, bárcsak tudnám, mi történik ott bent a barátnőmmel...

- Maguk Sandra Rodriguez hozzátartozói? - jelent meg az orvos.

- A legjobb barátnője vagyok, mi is hoztuk be. - feleltem azonnal. - Mi van Sandrával? Jobban van?

- És a fiatalember? Ő is hallhatja? - nézett rá a férfi Ewanre.

- Természetesen. - bólintottam.

- Nos, Sandra nagyon rossz állapotban került be, de sikerült ezt stabilizálni. A lázát is lejjebb vittük, mert nagyon magas volt, negyvenegy fok. - informált minket a doktor úr, mire majdnem összeestem a hallottaktól. - Remélhetőleg az antibiotikum hamarosan hatni fog és az eszméletét is visszanyeri.

- Nagyon köszönjük, doktor úr! Bemehetünk hozzá? - néztem rá hálásan, aki mosolyogva bólintott, majd elment.

Megérdeklődtük, hogy Sandra melyik szobában van, és azonnal rohantunk is oda. A lány lélegeztetőn volt és infúzióra kötve. A szívem megszakadt, hogy így kellett látnom őt, hiszen milyen súlyos betegsége lehet, ha ilyen állapotba került?

Végig simítottam a barátnőm arcán, majd leültem az ágya mellé a székre. Ránéztem Ewanre, majd a fejemmel a másik szék felé biccentettem, hogy üljön le ő is. A fiú így is tett, de előtte közelebb húzta hozzám, majd a kezemért nyúlt és rászorított. Ránéztem kezeinkre, majd bele a színész fiú csodás kék szemeibe, és elmosolyodtam.

- Köszönöm! - suttogtam, mire ő értetlenül megrázta a fejét. - Hogy segítettél és most itt vagy velem...

- Miért köszönöd? Hiszen természetes, nem hagynálak magadra! - mondta, bennem pedig kis pillangók keletkeztek. Ekkor rezegni kezdett a telefonom, amikor pedig megnéztem, ki keres, akkor elkerekedtek a szemeim. Tom volt az.

- Tom az, felveszem. - felkeltem a székből, majd gyorsan kisiettem a szobából. - Igen?

- Hali, Camilla! Kerestem Sandrát nem is egyszer, de nem veszi fel a telefont. Gondoltam, te tudod, hogy mi van vele. - hadarta le egyszerre a fiú.

- Sandra kórházban van, Tom. - közöltem vele, mire egy pillanatra süket lett a vonal. - Tom...

- Miért van kórházban? - kérdezte, hangjában pedig megjelent az aggodalom. Nekem ebből az jött le, hogy Sandra és Tom között történt - vagy történik - valami, amiről nem tudok... Viszont nagyon jól esik, hogy így aggódik a barátnőmért, ez nekem is sokat jelent.

- Nagyon beteg. Úgy találtam rá ájultan a lakásán. Ewannel hoztuk be. - meséltem neki.

- Azonnal odamegyek. Tíz perc és ott vagyok. - mondta, azzal rám rakta a telefont.

Visszamentem a szobába, Ewan pedig azonnal felkapta a fejét, mikor beléptem. Visszaültem a helyemre, és elmeséltem neki, hogy Tom Sandrát kereste, és hogy ide is jön. Neki is az jutott eszébe, mint nekem, ezt pedig szóba is hozta, hogy milyen jó ötlet volt őket megismertetni egymással.

Nem sok idő elteltével megérkezett a várt fiú, Ewan és én pedig kimentünk, hogy kettesben hagyhassuk őket. Igaz, Sandra még mindig eszméletlen volt, de úgy gondoltuk, így is megérdemlik, hogy ketten legyenek. Addig a színész fiúval elmentünk az automatához egy-egy kávéért.

- Camie... - szólított meg Ewan a becenevemen, mire meglepetten néztem rá. - Vagy nem szereted, ha így hívnak?

- Dehogynem. Csak meglepett, hogy te is így szólítottál. - vontam meg a vállam kellemesen mosolyogva. - De mit szerettél volna mondani?

- Arra gondoltam, ha van kedved erről beszélgetni, akkor megbeszélhetnénk ezt a meghallgatásos dolgot. - hozta fel a témát, mire bólintottam.

- Igen, jó volna megbeszélni. - értettem egyet vele. - Felvilágosítanál, hogy az én helyzetem miért más?

- Tulajdonképpen azért, mert egy meghallgatáson több százan vannak, ha nem a rendező keresi fel a színészt. Viszont Alys Rivers szerepére senki nem jelentkezett és nem találtunk alkalmas színészt, ugyanis a külső is fontos. Ha elvállalod, szólok Robertnek és ő majd elküld neked egy szöveg részletet, amit meg kell tanulnod, a meghallgatáson pedig el kell mondanod. Fontos, hogy beleéld magad a szerepbe, hogy el is tudd játszani. - magyarázta, én pedig próbáltam felfogni az információkat.

- Húha... - húztam el a számat.

- Figyelj, ha elvállalod, az nagyon bátor dolog. Ráadásul segítek felkészülni, ha szeretnéd. - mosolygott rám bíztatóan. - Látom a szemedben, hogy szeretnéd, de mégsem tudod eldönteni, igaz?

- Hát... igen. - bólintottam. - És ha nem sikerül?

- Akkor nem sikerül, de legalább megpróbáltad. - kacsintott rám, ami megmosolyogtatott. - Ha nem próbálod meg, sosem tudod meg, mi lett volna. Viszont attól nem kell félned, hogy leégsz, mert ott a tehetséged nézik, azért pedig nem nevetnek ki, ha nem sikerül.

- Szeretném megpróbálni. - mentem bele végül.

- Na ez a beszéd! - tette rá a vállamra a kezét, majd jól megszorította.

- Köszönöm! - néztem rá hálásan, mire ő bólintott és magához ölelt.

Miután mindketten megittuk a kávéinkat, visszamentünk Sandrához. Tom elment mosdóba és azt mondta, utána ő is megiszik egy kávét. Rendes volt tőle, hogy megvárta, míg mi visszaérünk és nem hagyta egyedül a beteget.

Az óra mutatója már majdnem a tizenkettőt ütötte, mi pedig hárman ott ültünk a szobában. Ewan ülve elaludt a székben, Tomnak sem kellett sok hozzá, hogy leragadjanak a szemei, hiszen biztos nagyon elfáradhattak ma a forgatáson. Egyikőjük sem tudja, milyen hálás vagyok mindkettőjüknek azért, hogy ilyen későn és ilyen fáradtan itt ülnek velem Sandra mellett.

Soha nem hittem volna, hogy én valaha ilyen kapcsolatban leszek két fantasztikus színésszel, akik az egyik kedvenc sorozatomban játszanak. Arra pedig még annyira sem számítottam, hogy akár még a végén én is az egyik szereplője leszek. Bár még egyáltalán nem biztos, mert ha nem jön össze a meghallgatás, akkor buktam az egészet, de már az hatalmas lehetőség, hogy megpróbálhatom. Az igaz, hogy Ewannek köszönhető, mert ha ő nem lenne, akkor nem válthatom valóra egy nagyon régi álmom. Mindig ki akartam magam próbálni, hogy milyen lenne egy meghallgatás, milyen érzés volna más bőrébe bújni.

༶•┈┈⛧┈♛ ♛┈⛧┈┈•༶

Mindenkinek áldott, békés, boldog karácsonyt kívánok! Kellemes ünnepeket!

Pusziii, Emma🥰🤗