Just with You //Ewan Mitchell//

Egy kis szívesség

09.
༶•┈┈⛧┈♛ ♛┈⛧┈┈•༶

Mikor a vekkerem csörögni kezdett, tudtam, hogy egy új nap veszi kezdetét. Nem volt kedvem felkelni, de még annyira sem volt kedvem elmenni dolgozni. Jó lett volna még ma is itthon maradni, még egy találkozóm is összejött volna Ewannel. Szeretek járni dolgozni, mert ott a Starbucksban sosem unatkozom, de most mégis úgy éreztem, hogy nehezemre esik betenni a lábamat az ajtón.

Felöltöztem, összeszedtem a cuccaimat, pórázra fogtam Diablót, majd indultam is. Útközben rálestem a telefonomra, és láttam, hogy Ewan írt. Azt kérdezte, munkába menet felhívhat-e, én pedig elmosolyodtam, majd visszaírtam neki, hogy igen. Miután írtam, meg sem vártam, hogy a fiú visszaírjon vagy leláttamozza az üzenetemet, egyből hívni kezdtem. Körülbelül öt csörgetés után fel is vette.

- Jó reggelt! Hogy aludtál? - szólt bele ő először. Diablo egyből hátra kapta a fejét, mikor meghallotta Ewan hangját. Úgy látszik, nagyon megkedvelte őt.

- Egészen jól, bár későn aludtam el. - feleltem, miközben vállat vontam. Ez most úgy csináltam, mintha látná is... Na mindegy. - Veled mi újság? Te hogy aludtál?

- Jól, csak nem eleget. - nevetett.

- Na, hogyhogy? - vontam fel a szemöldököm.

- Nem nagyon jött álom a szememre. - válaszolta. - Túlságosan lefoglaltak a gondolataim.

- Ismerős. - kuncogtam, miközben megálltam a zebránál, körül néztem, majd átszaladtam az úton. - És milyen gondolatok foglalkoztattak, ha nem titok?

- Rajtad gondolkodtam... - mondta, én pedig úgy éreztem, mintha elmosolyodott volna. Láttam az arcát magam előtt, ahogy kiül rá az a mosoly.

- Rajtam? - kérdeztem vissza, mint aki rosszul hallotta volna. Viszont a vonal mégis teljesen tiszta volt. - Ezt nem értem. Szerintem nem vagyok olyan érdekes téma, hogy valaki is gondolkodjon rajtam. - nevettem.

- Ez egyáltalán nem igaz. Miért gondolod ezt? - Ewan hangja hirtelen komollyá és szigorúvá vált.

- Nem gondolom, hanem tudom. Hidd el, volt rá hat évem, hogy rájöjjek. - csóváltam a fejemet, miközben nagyot sóhajtottam. - Velem nem foglalkozik senki, mintha láthatatlan lennék.

- Csak nem egy pasasról van szó? - tette fel a kérdést.

- Majd egyszer elmesélem személyesen, ez nem igazán telefon téma. - ráztam a fejemet. - De most inkább azt mondd, miért gondolkodtál rajtam?

- Talán nem lehet? - kérdezte nevetve, mire én is elnevettem magam. - Egyébként semmi komoly, csak te jártál az eszembe és a közös délután. Jól éreztem magam, veled valahogy más, mint a többiekkel.

- Oh, hát ez nagyon kedves. - mondtam zavartan és akadozva. Szerencsére Ewan nem látja az arcomat, mert most biztos talpig vörösödtem. - Lehet nem hiszed el, de én is gondoltam rád... Rég nem éreztem magam ilyen jól senkivel.

- Van ebédszüneted, igaz? - váltott témát, amin kicsit meglepődtem. Most mégis miért tette fel hirtelen ezt a kérdést?

- Persze, van. - feleltem bólintva. - Délben, tizenkettőtől.

- Mit szólnál, ha beugranék?

- Ó, jó! Az jó lenne. - értettem egyet, miközben elmosolyodtam. - Várlak! Viszont most le kell raknom, mert megérkeztem.

- Rendben, akkor majd megyek. - felelte, aztán leraktuk a telefont.

Sandra már a pultnál állt, mikor beléptem. Elengedtem Diablót, majd a barátnőm felé vettem az irányt. Miután felvettem a kötényemet és összekötöttem a hajamat, elkezdtem mesélni neki a tegnap délutánomat, hogy azután, mikor hazakísértük őt, beültem ide egy kávéra. Aztán Ewan rám írt, hogy megvárom-e - itt Sandra majdnem felsikoltott -, úgyhogy megvártam. Azután elmeséltem neki, hogy rengeteget beszélgettünk, majd együtt megnéztük a Big Bent. Még a képet is megmutattam neki, amit titokban csináltam róla és Diablóról. A lány teljesen odáig volt, és kijelentette, hogy Ewan jó hatással van rám és hiányzott már ez a boldogság az életemből. Bár ez teljesen úgy hangzott, mintha boldogtalan lennék, de inkább elengedtem ezt a kijelentést és nem fűztem hozzá semmit. Boldognak boldog voltam előtte is, viszont ha a színész fiúval vagyok, akkor teljesen másfajta boldogság kering bennem.

Kiszolgálás közben eszembe jutott egy nagyon őrült ötlet. Jó, talán annyira nem őrült, de lehet, hogy összejön... Ráírhatnék Ewanre még az ebédszünetem előtt, hogy ha Tom ráér, akkor hozza őt is magával. Azt szeretném, ha Sandra és Tom is megismernék egymást, ahogy Ewan és én. Tudom, hogy a barátnőm megőrül a srácért, és ki tudja, lehet, hogy ők is olyan jól megismerkednek, mint mi Ewannel. Bár még mi sem ismerjük egymást oly régóta, csupán egy hete - ha van annyi -, de azért ilyen kevés idő alatt nagyon jól összekovácsolódtunk. Bár az is lehet, hogy jól pofára esek azzal, hogy ilyen hamar megnyílok valakinek, még ha a színjátszóról van is szó. Már egyszer megjártam, amikor ilyen hamar megnyíltam valakinek. Nem szeretném még egyszer elkövetni azt a hibát, de Ewannél nem úgy érzem, hogy ő bármikor visszaélne ezzel.

én
Szia! Kérhetek valamit,
mire jössz?🥺

Vártam egy kicsit, hátha még ebben a percben megnézi, de nem. Gyorsan a hátsó zsebembe csúsztattam a készülékemet, és visszafordultam a kassza felé, ugyanis új vevő érkezett. Miközben készítettem a hölgynek a karamellás frappuccinóját, éreztem, hogy megrezzent a telefonom. Remélem, Ewan írt vissza, mert szeretném, ha összejönne a kis tervem.
Miután elkészültem a kért kávéval, szívószálat tettem a teli pohárba, majd rápattintottam a tetejét. A nő kifizette az italát, én pedig egyből a telefonom után nyúltam, mikor ellépett a pulttól.

officialewanmitchell
Hali! Persze, kérj
csak!

én
Esetleg, ha Tom is
ráér, akkor elhozod
őt is?

officialewanmitchell
Szerintem ráér. Mindjárt
írok neki. De miért kérdezed?

én
Sandra kedvéért lenne.
Vagyis ő nem tud róla,
meglepetés lenne neki.
Nagyon kedveli Tomot és
Aegon a kedvence😄

officialewanmitchell
Ó, értem! Ez nagyon kedves
gesztus tőled. Biztos Tom
is benne lesz😁😉

én
Nagyon köszönöm!
Az adósod vagyok🙏🏼💗

officialewanmitchell
Ne szórakozz már! Ez
csak természetes!❤

Szóval ez elintézve. Remélem, Tom tényleg benne lesz, ahogy Ewan mondta. Nagyon kíváncsi vagyok már Sandra arcára, hogy milyen lesz, ha újra meglátja. Mert azóta nem volt itt, mikor legelőször találkoztunk velük.

Aztán hirtelen eszembe jutott, hogy Ewan azt mondta, rajtam gondolkodott az este. Akkor ezek szerint ő is gondol rám, nem csak én ő rá. Sandrának igaza van, jó hatással van rám. Amióta Jason elhagyott, soha senki nem volt még ilyen jó hatással rám, mint Ewan Mitchell. De nem is bánom, mert úgy érzem, az ő társaságában vagyok teljes. Kezdem újra úgy érezni magam, mint régen és nem akarom, hogy ez az érzés elmúljon.