Sweet Temptation

5

Az életben mindig azt akarjuk a legjobban, ami nem lehet a miénk. Ezzel én is így voltam mióta megismertem Isabelle-t.
José, a bátyám rábeszélt arra, hogy igyunk meg egyet a Dean's-ben péntek este. Rohadtul nem volt hozzá kedvem, egy családi házat fejeztünk be éppen aznap és hulla voltam. De csak mert az én drága bátyám kérte belementem, aztán ez a címeres ökör az utolsó pillanatban lemondta mivel az egy éves unokahúgom Mia belázasodott.
José és én indítottuk el az építkezési cégünket 3 éve, mikor betöltöttem a harmincat. Ő az aki a papír munkát csinálja, én pedig a kivitelezést. Ez az én ötletem volt, semmi kedvem nincs egy hangyaszarnyi kis irodában tengetni a napjaimat, hozzám mindig is közelebb állt a kétkezi munka. Már kiskoromban is szerettem építeni. A legcsodásabb érzés mikor látod a kemény munkád eredményét .
Így ott ültem egyedül a bár sarkában és odaintettem a pultos lánynak, hogy kérjek egy sört.
Mikor odajött és a szemünk összetalálkozott esküszöm, a világom ott abban a szent pillanatban megváltozott. Rám emelte a hatalmas mélykék szemeit és az agyam teljesen kiürült. Egész este figyeltem őt, lány létére elég magas volt, hosszú combjait szorosan ölelte körbe a fekete farmerja, ami úgy simult rá a fenekére, hogy minden egyes körvonalát tökéletesen láttam. Széles csípő, keskeny derék és olyan feszes telt cickók, hogy összefutott a nyál a számban. Hosszú sötét barna haja copfba volt összefogva a feje tetején , oldalt szabadon hagyva pár tincset. Az arcát nem tudom más szóval jellemezni, csak hogy egyszerűen gyönyörű. Telt ajkak, pisze orr és a hatalmas szemei. Mindent akartam róla tudni, új életcélom az lett, hogy ezt a nőt megismerjem.
És az sem nagyon riasztott vissza, hogy cigizés közben elmondta van pasija. Mivel volt olyan szerencsém, hogy hazavihettem őt és a barátnőjét meg tudtam, hogy hol lakik. Nagy mosollyal az arcomon tértem akkor haza a házamba és mikor a zuhanyban felidéztem a csodás teste körvonalait a farkam olyan kemény lett, hogy kénytelen voltam kiverni magamnak.
Utána szombaton egész nap csak ő járt a fejemben, és madarat lehetett volna velem fogatni, mikor megláttam az ismerős barna hajat a szendvics árusnál. Annyira makacs volt, teljesen lázba hozott azzal, hogy nem fogadta el a pénzemet. Gyönyörű, okos, magabiztos és a legcéltudatosabb nő volt, akivel valaha is találkoztam.
Szombat este óta kísértett ahogy a nevem lehelte, miközben a mosdó falához préseltem őt. Jesús a farkam olyan kemény volt, majd felrobbant. Az a piros felső ami rajta volt, Díos Mio!! A mellei csodásan mutattak abban a mélyen dekoltált rövid ujjúban. Ha engedi, ott abban a pillanatban magamévá teszem.
De tudtam, hogy ő foglalt, ami mondjuk engem kurvára nem érdekelt, de őt igen. És addig amíg, ő meg nem gondolja magát megpróbálom távol tartani magam tőle!
Ez egészen addig működött, míg Davis fel nem hívott vasárnap. Nagyon is jól tudtam kicsoda Hunter Davis. Az apja cége befektetett egy bizonyos összeget az enyémbe így ezáltal többször kellett műmosolyt erőltetve találkoznom ezzel a díszfasszal. Mivel üzlet társak voltunk minden olyan eseményen, amit a Davis Investment Company szervezett jelen kellett lennem. Nem gondoltam volna hogy az ifjabbik Davisnek barátnője van, úgy legeltette a szemeit minden nőneműn, mintha nem tudná eldönteni, hogy éppen melyiket akarná megfarkalni.
Az volt az ürügy, hogy a segítségemre lenne szüksége , én éppen a szüleimet készültem meglátogatni Pennsylvaniába, de mikor elmondta a címet rájöttem, hogy Isabelle lakásáról van szó. Akkor esett le az is, hogy Isabelle pasija nem más, mint Hunter kicseszett Davis. Az első kijáraton leszáguldottam az autópályáról és arra felé vettem az irányt. Olyan voltam, mint egy kibaszott gimis hős szerelmes.
Mikor beléptem a lakásába ott állt smink nélkül, törölközővel a fején. Sosem láttam még nála gyönyörűbb nőt a világon. Ahogyan Davis a karja közé vonta felébresztette a bennem lakó fenevadat. Legszívesebben kiütöttem volna ott Isabelle szobája közepén. Teli torokból akartam üvölteni: Ő az enyém!!
De mindenki tudja, hogy ez kurvára nem igaz. Isabelle nem tartozott hozzám!
Amikor kiböktem, hogy ismerjük egymást láttam Isabelle szemén a rémületet. Valószínű nem kötötte Davis orrára, hogy én hoztam haza péntek hajnalban, vagy a szombati afférunkat a mosdóban. Szóval így játszunk,hermosa? Egy bizonyos oknál fogva rohadtul élveztem, hogy én voltam a mocskos kis titka. Biztos voltam benne, ha nem hoznám zavarba, vagy nem érezne magát így a közelemben, akkor szólt volna neki.
Akkor a fejembe vettem, hogy muszály elérnem nála, hogy bevallja ezt nekem. Bár ahogyan reagált az érintésemre, rohadtul biztos voltam benne, hogy ő is tudja, valami vonz minket egymáshoz.
Mikor elmentem a szerszámokért és a gipszkartonért reménykedtem, mire visszaérek Davis már nem lesz ott. Aztán meg láttam, hogy nincs ott az autója diadalittas mosollyal léptem ki a kocsiból.
Isabelle ajtót nyitott és próbált a leghidegebben viselkedni velem. Mivel először a szemetet kellett lehordanom a kocsihoz nem is foglalkoztam vele igazán. Aztán mikor megláttam, hogy lehajolva keresgél a szekrényben, muszály volt megérintenem.
Az a csodás formás feneke az égbe meredt, szinte viszketett a tenyerem, hogy megérinthessem, rámarkolhassak. Aztán felnyújtózkodott a csípőjénél felcsúszott a top amit viselt és megláttam a puha bőrét. Ott már nem tudtam visszafogni magam, érezni akartam ahogy a teste hozzám simul. A farkam megmozdult a nadrágomban, mikor két karom közé fogtam őt.
Az illata mennyei volt, bele akartam temetni az orromat a hajába és ott maradni életem végéig. Kővé vált, mikor megérezte a jelenlétemet. A válla fölül lenéztem a mellei hullámoztak a nehéz levegő vételtől, a nyakánál éreztem milyen gyorsan ver a pulzusa. Ahogy felnyúltam a reszelőért, kitört a karom közül és a falhoz rohant.
Mikor szembesítettem azzal, hogy egy elkényeztetett fiúcska a pasija a nyaka mentén kipirosodott és kék szemei szikrákat szórtak. Mierda!! Alapjáraton is gyönyörű volt, na de dühösen??
Az arca piros színű lett, az állkapcsa megfeszült és jó hogy nem a fogait vicsorogtatta. Nem volt szándékomban megbántani, dee egy kicsit húzni akartam az agyát. Ezért éreztettem vele azt, mintha Davisszel csak a pénze miatt lenne. Tudtam jól, hogy nem igaz, abból ahogyan a büfésnél reagált. Ha valaki ennyire megtervezi az életét, biztos,hogy nem azért fog ki magának egy ilyen gazdag faszfejet, hogy eltartsa. Ráadásul nem gondolkozna saját vállalkozásban és nem dolgozna egy bárban, mint felszolgáló. De mivel egy önző pöcs vagyok, a határait feszegettem.
Ahogy kiabált a nyakán kidudorodtak az erek, kezével hadonászott amitől a mellei megállás nélkül mozogtak. Ez eszembe jutatta, milyen csodásan pattognának az arcom előtt, ha az ölemben ülne és keményen meglovagolná a farkamat. Erre az említett testrészem ugrott egyet a gatyámban.
Mivel, ahogy előbb is említettem egy önző pöcs vagyok, muszály volt kapnom belőle még többet. Egy lépéssel ott termettem előtte és olyan hévvel a falnak löktem, hogy egy nyögés hagyta el a száját. Joder!
A kezei a mellkasomat csapkodták, amitől meg jobban megkeményedtem. Muszály volt hozzá nyomnom magamat, szinte éreztem a puncijából áradó melegséget, ahogy a testünk összetalálkozott már tudtam, hogy meg kell őt kapnom. Valamikor, valamilyen formában, de az enyém lesz!!
A farkam átakarta szakítani a ruha anyagát, lüktetett a vágytól, hogy elmerülhessen a csodás ajkai közt. A csípőm önálló életre kelt, és úgy dörgölőztem hozzá, mint egy kanos kutya.
Ez volt az a pillanat amikor a telt ajkai közül kilehelte a nevemet. Ahogy kimondta tudtam, hogy nekem végem.. Ahogy rám nézett a mélykék szemeivel már 100%-ig biztos voltam benne, hogy ő is akar engem.
De ez volt az a perc, amikor erre Isabelle is rájött és ellökött magától. Mikor megkérdeztem szereti e Davist, büszkén felemelt fejjel válaszolt és akkor a gránit kemény farkam úgy döntött visszavonulót fúj. De muszály volt még egyszer utoljára a közelében lennem, és annyira elakartam mondani neki mennyire vágyom rá. Tudtam, hogyha spanyolul beszélek azt nem fogja érteni, de biztos hatással lesz rá, abból ahogyan eddig is fülig elpirult akárhányszor szólaltam meg az anyanyelvemen.
Akkor kezdtem érezni az égett csirke szagát és úgy döntöttem mára eleget szenvedtünk mind a ketten, így inkább visszamentem a gardróbba és nekiálltam az igazi munkának, ami végett itt voltam.
Pár perccel később hallottam, ahogy Isabelle kirohan az ajtón és úgy egy óráig nem is jött vissza.