15

390 13 0
                                    

-    Mi a francról beszélt ez a pöcs, Izzy? – kérdezte Dominic rögtön, ahogy Hunter lelépett.
-    Ma rajtakaptam Huntert egy másik nővel. – mondtam, közben a konyhába mentem, hogy igyak egy pohár vizet.
-    Megcsalt téged?- nem tűnt meglepettnek.
-    Igen, viszonyt fojtattak, kb. két hónapja. – keserű kacagás tört fel a torkomból. – Hülyét csinált belőlem, én meg hagytam neki...
Hirtelen elöntött a düh, vörös köd szállt a fejemre és már csak azt vettem észre, hogy teljes erővel vágom a kezemben lévő poharat a falnak.
A szilánkok ezer felé röpültek, kb. annyi gondolat kavargott a fejemben is.

A nőt Evelynnek hívták... Ismerősen cseng ez a név...
És akkor jött a felismerés.
-    Nem hiszem el! Az a pöcs az asszisztensével csalt meg!!- olyan hangot adtam ki, amin magam is meglepődtem. Üvöltöttem, akár egy sakál. – A kurva asszisztensével, mekkora klisé már!!

A düh és a megaláztatás olyan erővel csaptak rám, hogy nem bírtam velük. A kezem ügyébe akadt tányérokat és kávés bögréket földhöz vágtam.
A levegő sípolva szökött ki a tüdőmből. Ziháltam és vert a víz. Éreztem, hogy valami meleg, ragacsos dolog folyik le a kezemen és a homlokomon.
Az a rohadék fél évvel ezelőtt maga mutatta be nekem az új személyi asszisztensét. Nem is sejtettem, naiv kis liba voltam, aki vakon megbízott a pasijában.

Éreztem, hogy a térdem megadja magát. Tudtam, hogy a földön fogok kikötni, de a hideg csempe helyett egy meleg, férfias illatú ölelésbe zuhantam.
-    Ssshh, mi bebé! Cálmate, cariño! Por favor!
Éreztem, ahogy Dominic karja szorosan tart. Hangja megnyugtatóan hatott a feldúlt érzéseimre. Együtt zuhantunk a földre és Ő szorosan az ölelésébe zárt. Vállam rázkódott, de nem tudtam, hogy a könnyektől vagy a haragtól.
Fogalmam sincs meddig ültünk a földön, vagy is Dominic a csempén én pedig az ölében.
Nyugtatás képen spanyolul suttogott a fülembe, és ezért fogalmam sincs mit mondott, de idővel sikerült normalizálnom a légzésemet.
Lágy hangja dallamára elcsitult a bennem lobogó düh, és hirtelen olyan fáradt lettem, mint aki már két napja nem aludt.
-    El kell látni a sebeidet, tresoro.

Mormogta a homlokomnak és apró puszikat lehelt rá.
Karjában tartva bevitt a fürdőbe és leültetett a sámlira. Homályosan láttam a könnyektől, csak a körvonalát tudtam kivenni, ahogy a szekrényben kotort elsősegélyt keresve.
Kipislogtam a szememből az undok könnyeket és belenéztem a falon lógó tükörbe. A homlokomon egy kisebb vágás volt.
A kezemmel meg akartam érinteni, de felszisszentem a mozdulatra.
Mikor jobban szemügyre vettem a karomat, csak akkor vettem észre, hogy tele vagyok vágásokkal.
Dominic szótlanul térdelt elém és dühös tekintettel nézte a sebeket a kezemen.
Elővette a dobozból a fertőtlenítőt és egy vattára csepegtetett belőle. Ahogy a vérző sebre helyezte a homlokomon, megrezzentem, de szó nélkül tűrtem. Ez volt a vezeklésem a történtekért.
Csak a kék szemeit figyeltem, és az arcát tanulmányoztam.
Miért nem ment el? Miért maradt itt, azok után?

-    Nem kell összevarrni, elég egy sebtapasz.- motyogta a homlokomnak.

Kerülte a pillantásomat és ellátta a kezemet is.
Én csak ültem, mozdulatlanul és Őt figyeltem.
Mikor végzett kidobta a szemétbe a véres vattákat és az üres fertőtlenítőt. Felegyenesedett és megtámaszkodott a mosdó szélén, hátat fordítva nekem.

-    Isabelle- kezdte, a hangja elgyötört volt- utálom, hogy ezt kell kérdeznem tőled. – vett egy mély lélegzetet- Bosszúból engedted, hogy hozzád érjek?
Hallgattam, emésztettem a szavait.
-    Nem.
Válaszomat hallva megpördült és leguggolt előttem.

-    Figyelj, Isabelle ha tényleg így van, elmondhatod nekem...- kék szemei az enyémet keresték.
-    Ha nem csal az emlékezetem...- halkan beszéltem, mintha valami titkot árulnék el- már jóval ezelőtt is akartam, hogy hozzám érj, Dominic.
Dominic megkönnyebbülten sóhajtott.
-    Gyere, hermosa! Pihenned kell!

Sweet TemptationWhere stories live. Discover now