Veszélyes érzelmek ✅

Huszonkilencedik

Huszonkilencedik

Easton Miller

Nézem ahogy Emma kimerülten fekszik az ágyon, és alszik. Hajnali 3 óra van, nekem pedig annyira kattognak a gondolatok, hogy egy szemhunyásnyit sem aludtam azóta. Nem akarok felfogni, hogy elhoztam Emmát otthonról. Az anyjától, amikor még kiskorú. Persze,egy csomó üzenetet kaptam Susan-től, meg persze kb 40.-db hívást, de kit érdekel? Végre itt van a karjaim közt, velem lehet, és ez a legfontosabb. Ha a házamhoz jönnek sem adom oda. Komolyan gondoltam a vele való terveim. Szeretem ezt a lányt, bár visszagondolva az elején roppant idegesítő, és arrogáns volt, mégis izgató, és kíváncsi. Ezzel az elragadóan idegesítő viselkedésével elnyerte a szerelmem és a bizalmam. Vajon tudja, hogy mennyire tökéletes?

Emlékszem, amikor a tükör előtt állt, és nézegette magát, hogy "hízott-e". Megfogtam a derekát, a bőre... Fogalmam sincs, hogy, de irtó puha. Az ajkaival együtt... Ahogy pedig bociszemekkel engem néz a kékes.zöld szemeivel... Lehetetlen ellenállni. De nem is akarok.

Amikor bele merülnék abba, hogy mennyire tökéletes, ismét felvillan a telefonom. Sarah... Teljesen lefoglalt Emma, el is felejtettem... Mit akarhat tőlem ennyi év után? Bár nem számít, mert gyűlölöm azért amit tett, és azért aki lett. Veszek egy nagy levegőt, megfogom a telefonom és rányomok az üzenetre.

Sarah üzenete: "  Már vissza sem írsz... "

Fogalmam sincs, hogy miért keresett fel. Egy önző picsa lett belőle, tehát biztos valamire fel akar használni, ami a javára van.

– Mi a helyzet? – kérdezi Emma álmos szemekkel, én pedig kikapcsolom a telefont, leteszem és hozzábújok. Nem szabad tudnia erről, legalábbis nem most.

– Hajnali 3.-óra, kicsi lány. Aludj vissza – suttogom ágy hangon, amire bólint, magához húz, és valahogy így aludtunk el: Hátulról átöleltem, miközben szorosan hozzám feszült, és amíg még bírtam, a haját puszilgattam.

– Jó reggelt álomszuszék! – hallok meg egy lágy hangot, majd egy jó nagy puffanást érzek a fejemen. Kinyitom a szemem, Emma pedig lovagló ülésben van rajtam, egy párnával a kezébe. Megint fejbe vág, én pedig amikor megelégelem, megfogom a derekát ( ott ahol csikis ) majd elkezdem csikizni, aztán amikor összecsuklik felemelem, és magam mellé fektetem. Hangosan nevetni kezd, és előjön az az aranyos kuncogás amit úgy szeretek.

– Ma el kéne mennünk vásárolni – javasolja, majd oldalra fordulva a szemembe néz.

– Mit szeretnél vásárolni? – kérdezem mosolyogva.

– A hűtő tartalma egy személyre való kaját tartalmaz, nem mellesleg olyan kajákat amelyeket kifejezetten nem szeretek. Megasztán... Egy kamasznak enni kell – mondja diplomatikusan.

– Ezzel nem tudok ellenkezni – nevetek fel.

– Csináljak kávét? – kérdezi kedvesen.

– Máris elveszlek feleségül – mondom elragadóan.

A napunk így telik: pizzát rendeltünk, filmezünk és sokat nevetünk összebújva. Az idők múltán, most vagyok a legnyugodtabb. Csak ő képes erre.

– És ez normális? – kérdezi egy perc csend után.

– Micsoda? –

– Hogy úgy viselkedünk, mint egy romantikus tini regény szereplői, miközben darabokra hullott a szülői viszonyunk, és azon felett szinte minden? –  suttogja.

– Szereted a romantikus regényeket, nem? – nézek a szemébe.

– Imádom – mosolyodik el.

– Köszönöm – suttogom az ajkára. Értetlenül néz rám.

– Mit köszönsz? –

– Már csak puszta létezésed – hunyom be a szemem. Később pedig egy csókot érzek az ajkaimon. Egy csókot, amelyben minden érzelem benne van: Düh, harag, bánat, szerelem, remény.

Az ajkunk szinte tökéletesen összeforr. A nyelvével az alsó ajkam kezdi simogatni, aztán finoman beleharap. Ennyit bírtam. Megfogom, felemelem, és visszaültetem az ölemre. Ezután (Még jó, hogy nincs rajtam póló) simogatni kezdi a mellkasom. A keze pedig egyre lentebb halad. A csókunkat csak annyira szakítjuk meg, amíg levetkőzöm, és levetkőztetem, majd visszatér az ajkaimra. Megfogom, és egy határozott mozdulattal hátrafordítom. A hasát kezdem csókolni, közben belemarkolok a mellébe. Egy halk nyögés, és hangos zihálás a válasz. Lefelé haladok a hasán, majd szétnyitom a combját, és az ajkam a legérzékenyebb pontjára helyezem. Miközben a számmal ügyeskedek, a mutatóujjam is belé helyezem, ezzel pedig felkiált. A teste pár másodperc után vonaglani kezd, érzem, ahogy megfeszül a teste, ekkor pedig felnézek, és amikor látom, hogy épp most ment el, belé helyezem magam. Belemarkol a hajamba, és lecsap az ajkaimra. Egyre gyorsabban ostromlom a testét. Érzem azt az érzést a gerincemben, és érzem, hogy nemsokára én is elmegyek. Bassza meg...Csak most kezdtem el!

– Easton... – tör ki belőle, én pedig az ajkára tapasztom az enyém, ezzel elérve azt, hogy a számba nyögjön.

Nemsokára megint érzem ahogy elmegy, magától a tudattól átszakadnak a gátak, kirántom magam belőle és a hasára élvezek.

Hangos zihálások közepette mellé fekszem, majd magamhoz húzom.

– Szeretlek – suttogja mosolyogva.

– Én is szeretlek, kicsi lány –

Késő este kelünk fel. 11.-óra van. Kisétálok cigizni, Emma pedig követ engem. Amikor mellém ér, látom rajta, hogy valami nincs rendjén.

– Mi a baj? – kérdezem tőle remélve, hogy a válasz nem a " semmi " lesz, ahogy a nők szokták. A szemembe néz, amiben őszinte szomorúság, és félelem lapul.

– Te nem félsz? – kérdezi elcsukló hangon.

– Mitől féljek? – kérdezem miközben összeráncolom a szemöldököm.

– Anyámtól. Tudom mire képes. És ha idejön? Easton... Találnunk kell egy olyan házat, amiről nem fognak tudni! –

– Már elintéztem. Ne aggódj – fogom az arcát a kezem közé, így kényszerítve, hogy rám nézzen.

– Bízz bennem –

– Bízom – bólint, majd átkarol.

– Egyébként... A nagy csetepata között nem ünnepeltük meg a szülinapod. Van egy meglepetésem – mondom neki, mire kikerekedik a szeme. Megfogom a kezét, majd a szobába húzom. Kinyitom a szekrényt, amiből egy hatalmas rózsacsokrot veszek ki. Középen egy gyűrűs dobozzal. Nem házasság jelképeként, inkább azért, mert tudom, hogy szereti az ilyen ékszereket.

Amikor átadom az ajándékot, és meglátja mi van a közepén, sírni kezd.

– Isten éltessen sokáig, kicsi lány – csókolom meg, amire mosolyog.

– Köszönöm – újabb csók.

Istenem mit tett velem ez a nő... Mindenem odaadnám érte. Ha nem vele lesz jövőm, akkor senki mással.

                                     ••••

Imádtam ezt a fejezetet írni...olyan romantikusak voltak... közeledünk a végéhez. Pénteken finálé! Remélem tetszeni fog! Addig is -> puszi!

Spoilerek

Insta: _Natalieauthor_ <- itt van a legtöbb spoiler, érdemes követni!!!!

Tiktok: _Nataliewriter_

XX