Best of Neon

4. Nails 1.

– Jól aludtál? – érdeklődtem, és megálltam a közelében.

– Nem igazán – felelte, és rögtön rákaptam a tekintetem.

– Miért? Nem kényelmes az ágy? Kicserélhetjük – hadartam kapkodva.

– Nyugi, az ágy tökéletes. Más volt az oka – nevetett, és mivel bambán nézhettem rá, ezért folytatta. – Folyton járt valaki a fejemben.

– Ki? Vagyis... Ó! – hebegtem összevissza zavaromban.

Jobbnak láttam, ha inkább leülök a seggemre, és meg sem mukkanok, mert máris teljesen hülyét csináltam magamból.

– Az érdekel kire gondoltam? – folytatta Nathan. – Rád – válaszolta meg rögtön a saját kérdését.

Úgy látszott, ezentúl szokásommá válik az elpirulás. Ez már nem célozgatás volt, hanem konkrétum. Rám gondolt. Ahogy én is rá, de soha nem vallottam volna be neki.

– Miért? – tettem fel a világ legbugyutább kérdését.

Rám sandított, és belekortyolt a kávéjába.

– Bizonyára szoktál tükörbe nézni.

Én is ezt tettem, és még majdnem egy cigit is kértem tőle, annyira izgatott lettem. Mit lehet erre reagálni?

– A főnököd vagyok – jegyeztem meg óvatosan.

Nathan persze kuncogni kezdett.

– És? Feljelentesz munkahelyi zaklatásért?

(Nathan és Ruben, Neon Nails 1.)