Best of Neon

54. Nails 2.

Láttam, hogy valami különös dolog zajlik le benne, de elég nehéz volt hinni a megérzéseimnek. Danny viselkedése olyan, mintha...

Nem gondolkoztam tovább. Előrehajoltam, és a szám rátapasztottam az övére, felkészülve arra, hogy talán lekever egyet, vagy egyszerűen csak ellök magától. Nem csókoltam meg, csak összeérintettem az ajkainkat, ám Danny alig érezhetően visszacsókolt, én pedig beleszédültem ebbe az apró mozdulatba.

Az egész annyira óvatos, felfedező és gyönyörű volt, ahogyan lassan elnyíltak az ajkai, és engedte, hogy elmélyítsem a csókunkat, amit még most sem akartam elhinni. Danny íze emlékeztetett a nyárra, talán az elfogyasztott alkohol enyhén gyümölcsös aromája miatt, de bármilyen lenne, akkor is ugyanilyen elvarázsolt állapotban szédelegnék előtte.

Ösztönösen csúsztattam a kezem a derekára, és vontam magamhoz közelebb, ám amikor mindketten megéreztük egymás izgalmi állapotát, Danny szemei éppolyan nagyra nyíltak, mint az enyémek. Felizgatta a csókunk? Ő azonnal hátrált egy lépést, és rémülten bámultunk egymásra.

– Ugye most nem az jön, hogy elrohansz? – bukott ki belőlem a kétségbeesett kérdés.

Danny megrázta a fejét.

– Azt hiszem, hogy... Bezárhatom az ajtót? – mutatott a szoba felé.

(Salvo és Danny)