– Én ítélkezek? – nevetett fel gúnyosan. – Elég csak rátok nézni, baszd meg! Menő kocsival flangáltok, a legjobb italt kéritek, ha pedig egy magamfajta tanulatlan, csóró gyerek hozzátok szól, elkülditek a francba. Vagy nem így történt?
Gyönyörű szemei most egészen feketén csillogtak. Annyira szerettem volna neki megmagyarázni, hogy ez nem így van, én nem vetek meg senkit, aki szerényebb anyagi körülmények között él, és nem azért utasítottam el, de úgysem hinne nekem. Gregory dühös volt. Talán nem is rám, hanem a világra, vagy a fene tudja mire, de most rajtam csattant a haragja.
– Nem tudsz válaszolni, igaz? – lökött meg újra.
Elborult az agyam, le akartam állítani, mielőtt még több sértést vág a fejemhez.
– A francba már, Greg! – mordultam fel, utána nyúltam, és magamhoz rántottam.
Megcsókoltam. Nem tudom, miért tettem.
(Gregory és Ashton, Neon Blue)
YOU ARE READING
Best of Neon
RomanceAz eddig megjelent Neon könyvekből gyűjtök ki nektek vicces vagy érdekes részleteket :)
