– Nézz végig rajtuk, Vincenzo! – mutatott ránk Louisa. – Két helyes fiú, és egyik se szeretett bele a mi Salvónkba.
– Jesszusom, anya! – horkantott fel Salvo, és a poharával a kezében hátradőlt a székében.
– Még semmi sem lehetetlen – vigyorgott Ruben az enyhén zavarban lévő barátjára.
Tudtam, hogy csak viccel. Többször beszélgettünk már erről kettesben. Rubennek is bejött Salvo, de a barátságukat fontosabbnak tartotta, amúgy meg a céljaik se egyeztek. Ruben állandó társra vágyott, míg Salvo az egyéjszakás kalandokat részesítette előnyben.
– Nekem barátnőm van – csúszott ki a számon, és egyből rájöttem, hogy ez magyarázkodásnak hatott. Louisa csak tréfálkozott velünk, én meg azonnal elkezdtem bizonygatni a heteróságom. Éreztem, ahogy az arcomba szökik a vér.
– Ugyan már! – legyintett Louisa. – Egyik lány se lehet szebb az én Salvómnál.
– Te jó ég! – takarta el Salvo az arcát a szabad kezével. – Anya, ezt most hagyd abba!
(Salvo családja)
YOU ARE READING
Best of Neon
RomanceAz eddig megjelent Neon könyvekből gyűjtök ki nektek vicces vagy érdekes részleteket :)