- Hogy milyen volt édesanyám? - kérdezte könnyeit törölgetve Shen Ling.
- Édesanyám egy kedves asszony volt, mindig mosolygott ellentétben apámmal. Őt ritkán láttam hiszen anyám csak a szeretője volt. Amikor jött jól szórakozunk de utána soha többé nem láttam.Anyám addig a napig mindig derűs volt. Szegény hit benne hogy vissza fog jönni. Teltek a napok, a hetek de sose láttuk újra. Elhagyott minket. Már ha lehet ezt mondani. Anyám ekkor úgy döntött hogy útnak indul és keres egy olyan munkát amely mellett nem kell nélkülöznie számomra. Ekkor kerül a piros lámpás negyedbe.
Ahogy Shen Ling mesélt és vissza emlékezett szinte ott találta a magát a múltban. Anyám futott egy alig 6 éves kisgyerek el mellette. Anyám, anyám! Mondogatta. A nő gyönyörű volt, szép hosszú haja volt, hosszú szempillái voltak, alakja ahol kellett karcsú volt ahol kellett telt. Fiatal lehetett nem lehetett több 25 évesnél.
Az emléken tisztán látszott hogy az anyuka mosolyog a fiúra majd kitárja kezeit hogy megölelhesse.
- Anyu, anyu! Szerinted ha nagy leszek képes leszek megvédeni téged?
A kisfiú tiszta szemei ragyogtak és bár nem tudhatta de ekkor már édesanyja gyógyíthatatlan gyomorfekélyben szenvedett. A nő egy pillanatra elgyengült. Megsimogatta a kisfiú fejét.
- Ling-er édes kisfiam biztosan egy nap olyan erős ember leszel mint apád volt. - ezzel megölelte a kisfiút.
- Nem sokkal később, az édesanyám meghalt. Innét meg már te is tudod Shizun. Néhány évet ott töltöttem még a lámpás negyedben mert édesanyám barátai vigyáztak rám. Utána jelent meg Shen Yu aki magával hozott engem. A nevemet is tőle kaptam ugyanis édesanyám mindig csak Lingnek nevezett.
- Értem, édesanyád... ő most biztosan büszke lenne rád fiam. - mondta és ezzel gyengéden megpaskolta a fiú fejét.
Shen Ling nem várta hogy valaha is ilyet fog hallani a shizunjától. De most először érezte azt hogy ez a férfi előtte valójában milyen kedves is. Nem tudta hogy miért ő volt az akinek megmutatta ezt a oldalát.
De úgy érzete ettől különleges lett számára. Nem tudta hogy csak megsajnálja azok miatt amiket a múltban tett vele, de nem is érdekelte. Az előtte álló ember most pontosan úgy festett mint aki teljesen törődik vele.
Kicsit, ha csak egy kicsit is de az elhunyt édesanyjára emlékeztette. Megfogadta ebben a pillanatban hogy akármi is történik mostantól ez az ember lesz számára a legfontosabb. Megfogja védeni ha már képtelen lesz magát megvédeni és hűségesen mellette a marad az idők végéig. Megpróbálta az érzéseit szavakba önteni. Így hát csak annyit mondhatott.
- Shizun köszönöm. Köszönöm hogy meghallgattál engem. Boldoggá tettél. - mondta csillogó szemekkel.
Xie Zilong
- .....
- Nincs mit tenni. Elvégre én vagyok a Shizunod. - ebben a pillanatban egy vissza fogott mosoly jelent meg az arcán.*RENDSZER ÉRTESÍTÉS*
"A főszereplő bizalma ismételten nőt feléd plusz pontok számítása....
Abnormális viselkedés észlelve túl kedves voltál. Mínusz pontok számítása folyamatban. Jelenlegi pont számod 85re csökkent."- Ez teljesen kész, mi a fasz ez? Nem tehetek jót mert a plusz pontok után még többet vesz el tőlem. Nevetséges ez a rendszer!!!
Mindenestre Xie Zilong megértette hogy vissza kell fognia magát mégha valójában néha megölelgetné is az előtte álló apró kis fiút.
Nem sokáig tartott a gondolkozása a rendszeren és ezen. Felvette újra a rideg arc kifejezését majd Shen Ling felé fordult.- Most hogy mindezt megbeszéltük. Menj vacsorázni utána pedig menj lefeküdni. Holnap pedig kelts fel az edzés előtt.
Így is tettek. Mindketten lefeküdtek aludni. Xie Zilong viszonylag hamar elaludt és elég mélyen aludt. Shen Ling azonban nem tudott elaludni. Úgy érezte hogy most túlságosan is boldog ahhoz hogy el aludjon.
Így hát fogta magát ki surrant a szobájából Xie Zilong szobájába. Nem tett semmi különöset csak leült az ágyával szembe és nézte a férfit ahogy alszik. Csak arra tudott gondolni hogy mennyire szép is ez a férfi és hogy mennyire boldog hogy itt lehet vele. Nem is gondolkodott egy percig se többé a múlton.
Másnap reggel mikor felébresztette shizunját, Shen Ling szeretett volna át öltözni de sehol sem találta a ruháit. Kereste őket mindenhol de semmi nyoma nem volt, annak se aki elvitte őket.
- Shizun...? Nem tudod hol vannak a ruháim?
- Persze hogy tudom hol vannak! Kidobtam őket. Már ha lehet őket ruhának nevezni. Menj oda az asztalhoz ott találsz új ruhát magadra ami jó rád. Nem járhat ilyen szakadt ruhában egyik tanítványom se.
Shen Ling először meglepődött utána pedig nagyon boldog lett amit egyáltalán nem is akart titkolni így nagy mosollyal az arcán indult el az új ruháit felvenni. Mikor felvette őket és bele nézett a tükörbe alig ismert magára. Hiába volt egy igazán szép kisfiú, mégis csak a ruha teszi az embert gondolta.
- Hogy nézek ki Shizun? Mostmár megfelelő tanítvány vagyok kinézetre is? - kérdezte nagy mosollyal.
- Khm.. Ne beszélj ennyit kora reggel. Indulj reggelizni.
A fiú éppen ki lépett volna az ajtón mikor Xie Zilong utána szólt.
- De.. Azért így hogy nem vagy olyan szakadt és rongyos valóban jobban hasonlítasz egy kultivátor tanítványra.
A fiú nem válaszolt semmit, meghajolt ezzel kifejezve háláját és elindult reggelizni a reggeli edzés előtt. Xie Zilong ebben az életben valójában el tudott már érni egy olyan kultivációs szintet amikor nincsen néhány napig szüksége semmiféle táplálékra. Így hát a reggeli helyett ő egy reggeli sétára indult. Amint leért a szobájától ott találta magát a tegnapi verekedés helyén.
Hogy honnét tudta? Shen Ling karkötőjének egy darabja ott hevert.
Szegény gyermek..gondolta magában majd felvette azt az egy szem piros kis gömböt.*RENDSZER ÉRTESÍTÉS*
"Kedves játékos, ön megkezdhet egy titkos jelentett. A címe a főszereplő lelke. Ha úgy dönt hogy megkezdi a titkos jelenetet és elfogadja azt akkor össze kell szednie a főhős karkötőjének összes darabját. Azonban nem csak itt találhatóak meg hanem a balszerencse szakadéka közelében is vannak darabok. Ha sikeresen megcsinálja a feladatot a főszereplő reakciójától függően magas pontokat kaphat."- Hmm végülis ettől mi sem egyszerűbb.
Xie Zilong azonnal neki állt össze szedni az ott szétszóródott darabokat majd elindult a balszerencse szakadéka felé. Hogy mi is volt ez? Tulajdonképpen egy egyszerű szakadék a hegyen amely mellett nem szívesen gyakoroltak a tanítványok.
A nevét pont azért kapta mert azt mondják aki ott gyakorol az mind balszerencsés lesz és bele esik a szakadékba. Na persze mégis ki hiszi ezt el? Gondolta magadban. Amikor odaért a szakadékhoz sokkal több darab volt szétszórva mint amennyi látszott.
VOCÊ ESTÁ LENDO
A rendszer csapda, avagy hogyan lettem főgonoszból szerető
RomanceFő szereplőnk zárkózott otaku féle volt. Idejét internetes regények olvasásával töltötte miközben a számára nem tetsző regényeket naphosszat savazta. Egy napon a "Halhatatlan győztes" regényt olvasta és szidta az írót a komment szekcióba a befejezés...