A rendszer csapda, avagy hogyan lettem főgonoszból szerető

Shizun,én nem bírok nélküled aludni

Shen Ling csak állt és szomorkodott. Úgy döntött hogy bár nem akar kénytelen lesz megint távol lenni shizunjától. Mikor bement a szobájában a vacsorája valóban ott volt az asztalon. De nem volt éhes, a szomorúság elvette a kedvét az evéstől. Azonban ahogy az ételt nézte az eszébe jutott valami. Persze ha étellel megyek a Shizun biztos beenged! Shen Ling ötlete ugyan is az volt hogy át megy vacsorázni azzal az ürüggyel shizunjához hogy nem akar egyedül enni de Mo Qiennel se. Ez valójában érhető volt, ha nem volt muszáj a két fiú nem töltött együtt időt. Shen Ling így hát megfogta az ennivalóját és elindult a shizunja szobája felé. Mikor odaért megállt és bekopogott.

- Shizun? Bejöhetek? - kérdezte halkan.

Xie Zilong megismerte a hangot tudta hogy ez Shen Ling. Nem értette a fiú miért nem pihen a szobájában inkább. De aztán eszébe jutott hogy megsérült és lehet hogy ezért keresi így végül válaszolt neki.

- Gyere csak be.

Shen Ling belépett az ajtón és meglepődött. Xie Zilong ott ült az asztalnál a vacsorájához nem nyúlt. Olvasott. Ez önmagában nem is lepte volna meg de shizunja szemüveget viselt. Sose látta még szemüvegben. Pontosabban nem tudta hogy kell neki, hiszen általában ő volt az aki hamarabb elaludt mint Xie Zilong így esélye se volt látnia hogyan is olvas rendszeresen.

- Shizun rossz a szeme ? - kérdezte aggódva.

- Nem rossz, de néha az olvasáshoz felveszem a szemüveget hogy kíméljem a szemeimet. Ezekben a szemüvegekben spirituális energiát oszlatok el így nem fáradnak el a szemeim a sok olvasás közben. De miért jöttél?

Miközben ezt kérdezte Xie Zilong levette a szemüvegét a balkezével. Amikor levette a ruha ujja egy kicsit lejjebb csúszott. Alatta volt a hófehér karkötő amit Shen Ling vett. A fiú szinte azonnal kiszúrta el is pirult egy pillanatra.

- Shizun, tetszik a karkötő? Azét hordod?

- Khm. Tényleg azért jöttél hogy erről beszélj velem?

- Nem,igaza van. Az igazság az hogy nem akartam egyedül vacsorázni és arra gondoltam a Shizun talán enne velem. - mosolygott a fiú ártatlanul.

- Velem akarsz enni? Legyen de utána menj aludni! Pihenned kell. De előtte, gyere ide!

Nem volt mit tenni. Shen Ling oda ment shizunja elé. Mikor megállt előtte Xie Zilong elkezdte levenni a felső ruháját. Aztán pedig az alsó köppenyét is.

- Shi-Shizun mégis mit csinálsz? - kérdezte a fiú lehajtott fejjel, mivel képtelen volt shizunjára nézni ilyen tűz vörös arccal.

- Mit csinálnék szerinted? Megnézem es meg gyógyítom a sérüléseket amiket szereztél. Mostanában úgyis mindig megsérültél ezért elkezdtem megtanulni pár gyógyító technikát így legalább le tudom őket tesztelni.

Shen Ling nem hitt a fülének. Csak miatta a shizunja elkezdett új dolgokat tanulni amikre eddig szüksége se volt? Már el is felejtette azt a keserű érzést amit akkor érzett mikor Xie Zilong Mo Qien fejét simogatta. Már nem érzett szomorúságot se egyszerűen boldog volt. Örömében a szemeiből két kis könnycsepp folyt ki.

- Fáj ? - kérdezte Xie Zilong.

- Nem Shizun, csak boldog vagyok! Köszönöm.

Xie Zilong nem értette minek őrült ez a fiú ennyire. Talán jobban fájtak a sebei mint gondolta? Nem gondolt semmi másra csak arra hogy minél előbb befejezze a fiú gyógyítását.
Miután befejezte Shen Ling vissza öltözött és neki álltak elfogyasztani a vacsorájukat. Mikor végeztetek neki álltak beszélgetni. Beszélgetés közben Xie Zilong elő vett egy füstölőt.