Love From Fandom

13.

Wooyoung

A szobát ellepte a csend. Csak Rori zokogása törte meg.

Wooyoung lesokkolva hallgatta a lány megtört hangját.

Majd több érzelem kezdett el nőni benne egyszerre, és az ő szemét is elborították a könnyek.

A düh, hogy nem volt a lányok mellett, hogy megvédje őket, a frusztráltság, hogy nem tudott segíteni a személynek, akit mindennél jobban szeret, és a fájdalom, hogy elveszítette élete egyik legdrágább kincsét egyszerre sújtott le rá.

Egymásba kapaszkodva sírtak csendesen, összebújva, keresve a vígaszt, amit nem leltek.

Rori végül kimerülten újra elaludt.

Woo megtörten simított végig sápadt arcán, kívánva, bár tudná csökkenteni a fájdalmát valamivel.

Halk kopogás hallatszott az ajtó felől, majd egy pillanattal később Seonghwa jött be rajta.

- Wooyoung, rendeltünk vacsorát, gyere egyél! - mondta, miközben közelített a félhomályban ülő társához. Majd mikor közelebbről meglátta annak vörös szemeit, aggódva ölelte át a fiút.

- Mi történt Youngi? Miért sírsz? Hogy van Rori, felébredt már?

- Hyung.... - zokogott fel a fiatalabb, az idősebb pedig ölelve próbálta nyugtatni.

- Mond Woo, mi történt? - kérdezte újra, mikor barátja valamennyire megnyugodott.

- Zora... Zorát elvitték! - mondta szaggatottan, levegőért kapkodva - Elrabolták hyung!

Seonghwa lefagyva hallgatta. Döbbenten próbálta megemészteni a hallottakat.

Ki képes ilyesmire?... Miért?... Hova vihették?

Kavarogtak a fejében a gondolatok.
Majd a fiatalabb megtört arcára nézett, és a sápadt lányra az ágyban.

Itt kell maradnunk mellettük, most nem hagyhatjuk magukra őket! - gondolta szívében együttérző fájdalommal.

- Pihenj le te is Wooyoung! Maradj itt Aurora mellett, szüksége lesz rád, ha felébred!

- Nem hiszem hyung, - felelte a fiatalabb fájdalmasan - hisz nem tudtam megvédeni őket! Milyen társ az ilyen? Milyen apja lennék én annak a kislánynak, ha ettől nem tudtam megóvni?! - vádolta magát.

- Nem te tehetsz róla! - ragadta meg az idősebb a vállainál fogva - Nem a te hibád, és nem a lányok hibája! Egyedül az a féreg a bűnös, aki elvitte Zorát!

- Vissza akrom kapni hyung! Úgy szeretem, mintha a sajátom lenne! Csak újra a karjaimban akarom tartani!

- Vissza fogod, ígérem! Megtaláljuk a módját!

Seonghwa ezután megvárta, míg Wooyoung odabújt a lányhoz, és elaludt, majd visszament a többiekhez.

Elmondta mi történt, amit mindenki lesújtva hallgatott. Majd azt is felvetette, hogy a körülményekre való tekintettel halasszák el a turnét. Ebben a helyzetben úgysem tudna egyikük sem jó teljesítményt nyújtani.

Hongjoong helyeslően bólintott, és már hívta is a menedzserüket, hogy beszámoljon, és kérte, hogy intézze el a halasztást.

A vonal végén megértően fogadták a hírt, s megígérték, hogy megoldják a dolgokat.

Végül felajánlották, hogy bérelnek egy házat, ahol kényelmesebben, és feltűnésmentesebben élhetnek, amíg megoldódik a helyzet.

Hong megköszönte, majd lerakta a telefont. A címet később üzenetben megkapta, a szükséges adatokkal együtt.