Wooyoung
Legutóbb akkor aludt mellettem valaki, mikor otthon voltam, és Kyung Min rosszat álmodott.
Mióta olyan házunk van, ahol jutott mindenkinek saját szoba, azóta egyedül aludtam a dormban töltött idő alatt.
Most már a hotelekben is saját szobát kaptunk, ami természetesen sokkal kényelmesebb mindenki számára. Viszont sokszor magányos is.
Jó volt a csendes szuszogásra ébredni.
Zora kisimult arccal, enyhén tátott szájjal aludt az ágy közepén. Haja kócosan terült el feje körül a párnán. Takarója lecsúszott a derekára, így óvatosan feljebb húztam, nehogy megfázzon.
Mögötte Rori is aludt még.
Gyönyörű volt.
Sötét tincsei keretbe foglalták porcelán színű arcát. Szemeit szépen ívelt szemöldök, és hosszú szempillák keretezték. Résnyire nyílt cseresznyeszín ajkai közül néha halk sóhaj szökött ki. Biztosan álmodott valamit. De nem lehetett szép álom, mert homloka hirtelen ráncba szaladt és szemeit összehúzta.
Finoman megérintettem, a karját simogatva próbáltam megnyugtatni.
Vonásai kisimultak, teste újra elernyedt, amit sikerként könyveltem el.
Csodálatos nő.
Kedves természete, és hatalmas ereje van. Ilyen fiatalon egyedül maradni ekkora felelősségel, és ilyen szépen helyt állni, nem kis dolog.
Zora tündéri kislány, látszik rajta, hogy szeretettel, és törődéssel nevelik.
A férfi, aki magára hagyta őket megérdemelné, hogy egész életében magányosan éljen, ha már ezt a kincset nem tudta megbecsülni.
A családját pedig nem értem. Hisz nekik kellett volna legjobban támogatniuk a nehéz helyzetben, hisz ez lenne egy család dolga.
A sors viszont kárpótolta őket, mikor a Kim házaspár szárnyai alá vette a kis csonka családot.
Most pedig már mi is itt vagyunk nekik.
Mindketten sokkal jobb életet érdemelnek, mint amiben eddig részük volt.
Zora mocorgása szakítja meg a gondolataimat. A következő pillanatban már hatalmas mosollyal az arcán ül fel.
- Éhes a pocakom! - jelenti ki vidáman.
Nevetve kapom fel, és indulok meg vele a konyhába.
- És mit szeretne enni a hercegnőnk?
- Pogácsát!
- Sajnos az nincs itthon. Van müzli tejjel, ehhez mit szólsz?
- Jó! - és a mosolyt nem lehet letörölni az arcáról, ami engem is nevetésre késztet.
Aranyos.
Csináltam mindkettőnknek egy adagot és leültünk egymás mellé az asztalhoz. Épp elkezdtem enni, mikor a többiek is megjelentek.
-Jó reggelt! - köszöntött minket Hongjoong - Szia hercegnő, jól aludtál?
- Ühüümmm - bólogat teli szájjal boldogan.
- Az jó. Jó étvágyat! - nevetett a leader.
Yeosang készített hármuknak szintén egy-egy adag müzlit, és odaültek hozzánk ők is.
- Mi a mai program? - kérdeztem a legidősebbet.
- Délelőtt semmi különös. Délutánra viszont várnak minket az ügynökségnél egy eligazításra a turné előtt. Holnaptól indulnak a próbák. A hétvégén Japánban lépünk fel. Egy hónap múlva pedig indulunk Amerikába.
ESTÁS LEYENDO
Love From Fandom
Fanfic"Ám a következő pillanatban nyílt az ajtó, és az addig békés, nyugodt kislányom megvadult, és kitépve magát a kezemből hangos visítással indult meg a kilépő felé: - WOOOOYOOOOOUNG!!! A férfi látva a felé száguldó kis ciklont, csak mosolyogva leguggo...