Aurora
Nem sokkal később ugyanabban az étteremben voltunk, ahol tegnap is ettünk.
A hangulat ma is jó volt, az idő csak úgy repült. Zora megint Wooyoungon kötött ki, bár most hamarabb kéredzkedett az ölébe, minthogy elaludt. A végeredmény mégis az lett, hogy a három éves kislány újra ott szuszogott az idol mellkasán.
- Sanbae azt üzeni, hogy Kim úréknak sürgős családi ügyben el kellett utazniuk Daeguba. De csak akkor jutott eszükbe mikor már úton voltak, hogy neked nem is szóltak. De addigra a lakást felmondták.
Te jó ég, remélem nincs komoly baj!
Várjunk csak... Ha ők elmentek, akkor mi... Hol fogunk aludni? És a cuccaink?!
- Minden rendben Aurora? Nyugodj meg, biztos vagyok benne, hogy nem lesz gond.
- Nem lesz gond? Most kerültem az utcára a lányommal! - akadtam ki.
- Nos egyelőre talán menjünk el hozzánk, ott majd kitalálunk valamit, rendben? Zorának is ágyban a helye. Nálunk le tudod fektetni.
- Nagyon kedvesek vagytok. De ez már tényleg sok! Majd keresek egy kiadó szobát.
- Késő van már. Gondolj Zorára. Végig húznád az utcán? - mondta Wooyoung.
A lányomra néztem, aki az egészből semmit sem érzékelve édesen aludt. Végül beleegyezően bólintottam.
- De csak egy éjszakát, holnap keresek valamit magunknak.
- Majd meglátjuk! - örült meg a győzelmének a fiú.
Egy hatalmas ikerházban laktak.
Az egyik felében Seonghwa, Mingi, San és Yunho. A másikban Hongjoong, Wooyoung, Jongho és Yeosang.Miután az előző négy tagtól elköszöntünk, Hongjoong kinyitotta a másik lakás ajtaját. Jongho és Yeosang elköszönve aludni ment, míg Hongjoong egy "van még egy kis dolgom" megjegyzés után eltűnt az egyik ajtó mögött.
Én csak álltam ott a bejáratban. Még mindig nem voltam képes felfogni, hogy ez a valóság.
Mert majd pont én leszek az, aki betekintést nyer az ATEEZ magánszférájába.
Ugyan már! Aurora ne hülyéskedj! Ébredj fel!Karomba csípve próbáltam észhez téríteni magam. De akármennyire is fájt, a helyzet változatlan maradt.
Tényleg itt vagyok?!
Gondolataimból - az időközben szintén eltűnt - Wooyoung riasztott ki. Ekkor eszméltem rá, hogy már nincs nála a lányom.
- Hol van Zora?
- Lefektettem a szobámban. A franciaágy közepére raktam, így nem fog leesni. Te nem akarsz beljebb jönni? Sajnos csak ennyi helyünk van, de majd alszom valamelyik szobában a földön, ha téged zavar.
Nemet intettem. Hisz a saját helyéről mégsem túrhatom ki... És nem csak ketten vagyunk, Zora is ott lesz velünk.
Levettem a cipőmet és követtem a szobába.
- Holnap elhozzuk a dolgaitokat a megőrzőből. Addig is készítettem neked egy szett ruhát, hogy át tudj öltözni. A fürdőszoba a folyosó végén a legutolsó ajtó. A szekrényben találsz törülközőt. Addig megnézem hyungot min dolgozik.
Mikor magamra maradtam, megnéztem az ágy közepén alvó kincsem. Karjaiban egy plüss rókát szorongatva békésen szuszogott.
Fürdés után, immár a kölcsönkapott ruhákban, bebújtam az ágy jobb oldaláról a kicsi mellé.
KAMU SEDANG MEMBACA
Love From Fandom
Fiksi Penggemar"Ám a következő pillanatban nyílt az ajtó, és az addig békés, nyugodt kislányom megvadult, és kitépve magát a kezemből hangos visítással indult meg a kilépő felé: - WOOOOYOOOOOUNG!!! A férfi látva a felé száguldó kis ciklont, csak mosolyogva leguggo...