Ólálkodó halál

8 1 0
                                    

~~~~~~~~~~~~Maddie~~~~~~~~~~~~~~~~~

-Oké, álljon meg a menet. Én egy kissé elveszett vagyok, szóval most tisztázzuk a dolgokat és mindenki dobja be a közösbe a saját sztoriját, hogy össze tudjuk rakni a nagy képet-vágott bele a beszélgetésbe Hopper.
-Jó. Kezdjék a gyerekek.-fontam karba a kezem várakozón.
-Jó. Tehát mi Billy révén vettük észre, hogy valami nincs rendben. Max szólt, hogy Billy furcsán viselkedik.-kezdte Lucas.
-Mármint furcsábban mint szokott-egészítette ki Max
-Ezért elmentünk a strandra és sarokba szorítottuk-bólintottam
-Így van. Így tehát itt a történetünk összefolyik a farkasokéval.
-Na mindegy.-vágott közbe Mike-Arra jöttünk rá, hogy az elmenyúzó létrehozott egy szörnyet Hawkinsban. El ellen. Hogy megölje és a világunkba juthasson.
-És majdnem megtette. Ez csak egy kis darabkája volt-mutatott Max a padlón heverő mócsingra.
-Mekkora ez a darabka?-kérdezte Hopper.
-Akkora mint a kabin-feleltem, mire mindenki felém nézett.-Dee csalogatta el amíg mi kiszöktünk hátul.-böktem a Targaryen lány felé.
-Oké, de... De ti hogy kerültetek oda?
-Nekem még mindíg nem tiszta, hogy a falka hogyan kerül a képbe-ráncolta a szemöldökét Jonathan.
-Oké, figyelj-sóhajtott Dee összekulcsolva a két kezét, majd nagy levegőt vett-A falka két tagját elrabolták valakik, akik egy itteni orosz jelvényt hagytak maguk után, ezért idejöttünk nyomozni. Btw el is küldtünk két embert terepre, a kisugárzó Christ és az elbűvölő Dereket itt ni mellettem-mutatott a két említettre, akik szokásukhoz híven savanyú arcot vágtak és gyilkos tekintettel méregettek mindenkit aki feléjük mert nézni-Akik követték az orosz terminátort, majd ezáltal Hopperéket is, és itt most hadd segítsek a sztorizásban, Hopperék Joyce mágnesei után kutatva rátaláltak a cukker mukker Alexeire, akit elvittek Murray-hez, révén, hogy ők nem tudnak oroszul, majd amikor jöttek haza az orosz megtámadta őket, Derekék meg kinyírták, megmentve az estét. Na visszakanyarodva hozzánk. Mi éppen az oroszok után nyomoztunk, amikor Dustin belibegett egy orosz kódolt üzenettel, amit véletlenül fogott a rádiójával, s amit Robin és jómagam fejtettünk meg, ezután betörtünk Erica segítségével az oroszokhoz, kihoztuk a két elveszett falkatagot és odaintegettünk az ennivaló tudósoknak, akik éppen a kapu kinyitásán ügyködnek. Eközben pedig, hamár úgyis mindent végigveszünk, Nancy drága egy jó cikk után kutatva talált rá a nagyira, a fura patkányaira meg a vegyszeres ügyre. És itt egybefolyik a három szál, kicsivel később pedig a történetünk a Starcourt plázában folytatódik, ahová a negyedik szál is befut. Így jó?-kérdezte erősen lihegve
-Aha-bólintott Hopp lassan, még mindíg próbálva feldolgozni az információt.
-Várjatok, csakhogy tisztázzuk, ez a nagy izé, ami majdnem megölte El-t valamiféle fegyver?-kérdezte Steve
-Igen-bólintott Nanc
-Tehát az elmenyúzó nem fémet használt a fegyveréhez, hanem összegyúrt, megolvadt emberekből?-kérdezte
-Igen, pontosan.
-Ó oké. Csakhogy félre ne értsem-magyarázta meg Steve a kérdését, próbálva befogadni a hallottakat.
-Egész biztos, hogy ez a szörnyeteg még mindíg életben van?-kérdezte Joyce.
-100%.-felelte Dee-üldözőbe vett, de egyszercsak eltűnt mögülem. Azt hittem, hogy elém kerülve akar megtámadni vagy felülről vagy ilyesmi, de hiába vártam. Semmi, elment.
-De ha újra bezárjuk a kaput-kezdte Will
-Elvágva a testet az agytól-folytatta Max
-Megöljük-fejezte be Lucas
-Igen, nos itt van egy kis bökkenő-köszörülte meg a torkát Dee, mire mind ránéztünk-Nagy az esély, hogy ha elvágjátok ezt az agyat a testétől, elvágjátok Lahey és Jo agyát is a testüktől.
-Vagyis megölitek őket is-mondta ki Lydia.
-Basszus-mondta Dustin, majd leült a földre.
-Most mitévők legyünk?-kérdezte Mike.
-Nos bezárhatjátok a kaput, csak előtte várjátok meg, hogy visszahozzuk Lahey-t és Jo-t.-mondta Dee egyszerűen.
-Tudunk olyat?-kérdeztem összeráncolva a szemöldököm.
-Te nem-felelte Lydia, majd drámaian a vezetőnkre nézett-De ő igen.
-Szuper, meg is van oldva-csapta össze a kezét lelkesen Lucas.
-Yohoo. Yohohooo-jelent meg ekkor Murray és Alexei, akik valamikor az előbb elvonultak. Murray pedig most vidáman integetett egy papírköteggel a kezében.
-Gyertek ide-mondta, majd odament egy asztalhoz, mi pedig körbeálltuk.-Oké-csapta le a tervrajznak kinéző lapokat-Szóval Alexei azt mondja, hogy ez a csomópont-kezdett el mutogatni-És innen jutunk el a páncélteremig.
-Oké, és hol a kapu?-kérdezte Hopp
-Az itt van. Nem tudom mekkora a méretarány, de azt hiszem közel van a páncélteremhez. Talán úgy 15 méter.
-Lessz az 150 is-szólt közbe Erica.-Mi az be akar szambázni mintha valami komcsi disney landbe menne?-kérdezte csípőre tett kézzel, mire Hopp meglepetten felhúzta a szemöldökét, Murray-t pedig látszólag vérig sértette a dolog.
-Elnézést, te ki vagy?-kérdezte Murray
-Erica Sinclair. Maga kicsoda?-kérdezett vissza.
-Murray...Bauman-felelte meglepődve a kérdés egyszerű, mégis kirívó mivoltán.
-Figyeljen Mr. Bambaman nem akarok beleszólni a dolgába, de lent voltam abban a szarfészekben 24 órán át és minden tisztelettel, ha azt teszitek amit ez a krapek mond, meg fogtok halni-nézett körbe.
-Én hallgatnék rá-jegyezte meg Dee elégedetten.
-Már bocsánat, de miért beszél hozzám ez a 4 éves kislány?-nézett Murray Dee-re kikérve magának.
-10 vagyok maga kopasz rohadék.-vágott vissza Erica.
-Héj Erica-szólt rá Lucas.
-Ezek csak tények-védekezett a lány, mire Dee felkacagott a háttérben.
-Igaza van, mind meghalnának, de el lehet kerülni. Elnézést elvehetem?-szólt közbe Dustin.
-Csak nyugodtan-adta fel Murray a vitát, miközben Hopp még mindíg kétkedve bámulta Ericát.
-Oké.-ült le Dustin előkapva egy ceruzát a zsebéből.-Látják ezt a termet? Ez itt egy raktár helység. Egy csapóajtó bevezet a föld alatti szellőzőrendszerbe, az pedig elvezet oda, ahol a fegyver van-fejezte be berajzolva az utat-Kicsit olyan mint egy útvesztő, de én és Erica majd mutatjuk az utat.
-Ti majd mutatjátok az utat?-kérdezte Hopp hitetlenül.
-Igen-bólintott Dustin elégedetten.
-Szó sem lehet róla-léptem közbe, mielőtt Hopper robbanhatott volna.
-De...-ellenkezett Dustin.
-Nincs semmi de-állítottam le-Libby, Theo, Liam és Sophie is voltak lent.-mondtam az említettekre, majd Daerára nézve.
-Ja. Mi majd mutatjuk az utat-jelentkezett Libby azonnal.
-Mi? Dehogy mutatjuk, menjen le az akinek két apja van-ellenkezett Theo azonnal
-De segítenünk kell.
-Dehogy kell. Nekünk csak Lahey-t és Jo-t kell visszhozni.
-Remélem ezt nem gondolod komolyan...
-Najó elég legyen-lépett előre Dee, a hevességétől egy pillanatra felvillantak s szemei.-Ketten lementek mutatni az utat. A màsik kettőre fent lesz szükségem, ha ki akarjuk szabadítani a két elcsatangolt farkast.-hadarta a tervet-Na ki vállalkozik?-kérdezte vidáman, mire három kéz repült a levegőbe.-Kettő, drágáim, nehéz elszámolni addig?-csapott a homlokára Dee.-Jó látom Theo nem akar, tehát egy már ki van zárva. Mondjuk én nem szívesen küldeném le azokat akik bezárva voltak ott, de persze profik vagyunk, szóval ezzel nem lehet gond...-elmélkedett hangosan, mire Theo megforgatta a szemét.
-Jó. Megyek Libby-vel-adta be a derekát.
-Na ez a beszéd-csapta össze a kezeit Dee elégedetten.
-Héj ez nem ér-ellenkezett Liam, de Dee egy egyszerű kézmozdulattal leintette, majd Hopper felé fordult-A falkáért én felelek, szóval most elmondom, hogy mi mit terveztünk, ti pedig becsatlakozhattok ott, ahol tudtok. Tehát Libby és Theo lemegy veletek, a többiek pedig lefoglalják a szörnyet, amíg Lydia és én kihozzuk Lahey-éket, ha nincs ellenvetés-nézett körbe csípőre tett kézzel, mire Hopp felhúzott szemöldökkel, lassan megrázta a fejét.
-Nincs. De a gyerekeknek el kell menniük innen-mondta ellentmondást nem tűrően, mire Dee bólintott.
-Valóban.-értett egyet.
-Elmehetnek a házamba-ajánlotta fel Murray fanyar tekintettel
-Úgy érted a bunkeredbe?-néztem rá elmosolyodva
-Ott biztonságban lesznek.-mondta, megforgatva a szemét
-Szupi-bólintott Dee-Akkor hát nincs más hátra, mint előre. Ti gyűjtsetek össze minél több dolgot a szovjetektől-bökött Hopperékre, majd a körülöttünk lévő testekre-Mi pedig...
-Mi? Milyen dolgokat?-kérdezte Hopp értetlenül
-Walkie-t, fegyvert... És ilyesmiket-szóltam közbe, Dee pedig helyeslően bólogatott.
-És ti pedig?-kérdezte
-Mi addig megnézzük, hogy nekünk mi van raktáron-nézett először Deanék, majd Chris felé-végtére is. Ahol vadászok vannak, ott fegyverek is-tette még hozzá elindulva, a kezével intve az említetteknek, hogy kövessék. Én pedig éppen elindultam volna lézengeni, amikor eszembe jutott valami.
-Héj Dee-kiáltottam utána, mire mindenki megtorpant és visszafordult-Azt hittem nem ér le odáig a walkie-mondtam összeráncolva a szemöldököm.
-Nem is. Arról a Cerebro gondoskodik-mosolyodott el Dustinra bökve a fejével.
-A mi?-nézett Hopper is rá.
-Mégis honnan tud a Cerebróról?-kérdezte Dustin értetlenül.
-Hát ő Daera-vonta meg a vállát Sophie, aki éppen az egyik asztalon ülve szemlélgette a kezében tartott walkie-t, habár kétlem, hogy értett volna hozzá.
-Kibaszott zseni-motyogtam magam elé, majd odamentem Hopperékhez.
-Elmondanátok, hogy most mégis mi a fenéről van szó?-kérdezte egyhén idegesen.
-Az egy széles frekvenciáju eszköz, ami képes kommunálni a szovjetek tornyával. Azzal fogta Dustin az adásukat egy pár napja.-világosítottam fel.
-Szóval kell neked valaki aki látta a rádiós szobájukat és hozzáfér egy szupererős házilag barkácsolt rádiótoronyhoz, aminek lehetőleg Hawkins legmagasabb pontján kell állnia. Várjunk. Az én vagyok-mutatott elégedetten magára, miközben Hopp megalázottságát leplezni próbálva ácsorgott vele szemben szigorú tekintettel.-Tényleg szívesen navigálunk-folytatta, mielőtt az említett meg tudott volna szólalni-De adjon egy kis előnyt.-mondta, mire Hopp bólintott. Erre Dustin Ericára nézett, majd vissza Hoppra-És autót.-fejezte be.
-Velük megyek.-mondtam gyorsan.
-Persze, hogy velük mész-jelent meg Dee ismételten, a szervezés örömétől teljesen felpörögve-Héj nagyfőnök, ide süss-szólt Hoppernak, majd hozzádobott egy sörétes puskát.
-Az ott-emeltem fel a mútatóujjam-Az ott egy 1918-as Winchester modell?-kérdeztem.
-Van ott még ahonnan ez jött, bogaram-mondta Dean egy sármos félmosollyal, majd kicsapott egy táskát a földre és kinyitva elénk tárult a fegyók végtelen tárháza.
-Bakker ez sokkal jobban felszerelt mint az én otthoni készletem-mondtam csillogó szemekkel
-Te fegyvereket tartasz otthon?-emelte meg a hangját Hopper döbbenten rám nézve, miközben Dee a munícióval traktálta.
-Na neee-néztem felvillanyózódva a távolba, ugyanis megpillantottam Chris Argentet, aki hozta a saját adagját.
-Adjatok az embereknek-adta ki az utasítást Dee, miközben Hoppert vezette be a kezében tartott kislány rejtelmeibe. Én megragadtam pár smith&wesson darabokat, amikkel Chris operál és adtam egyet Nancynek, Jonathannak, Steve-nek és még Robinra is megpróbáltam rátukmálni egyet, de finoman elutasította.
-Héj valakinél nincs véletlenül egy...-kezdtem, ám ekkor valaki a hátam mögött hirtelen működésbe hozott egy igencsak intenzív lángú lángszórót. Amikor megfordultam, megpillantottam Petert, aki éppen elegánsan meggyújtotta a szájában lévő szivart a lángszóró segítségével.
-Peter! Azt hittem te végig a kocsiban leszel.
-Hát mit mondhatnék? Szeretek tüzeskedni-mondta elhúzva a száját, mire elfintorodtam, mert eszembe jutott, hogy ez mennyire ironikus, tekintve, hogy ő az, aki egy tűzeset miatt éveket töltött tudattalanul a kórházban.-Rúgjuk szét annak a fasznak a seggét, amelyik elvitte a lányomat-mondta még, miközben a szivar kilógott a szájából és ő elegánsan odabattyogott, s ledobva a földre a lángszórót helyet foglalt az egyik asztalnál és hátradőlve várta, milyen feladatot szab ki rá Daera.

Hawkinsi VérfarkasDonde viven las historias. Descúbrelo ahora