Elvesztettél? ( hazbin hotelff.)

12. fejezet

Anne

- Miért érzem úgy,hogy még mindig csak a testvéremet akarod idegesíteni?- Kérdeztem.
- Ezt már megbeszéltük.- Mondta,mire felé fordultam.
- Állandóan őket figyeled a kamerákon keresztül,miért?- Kérdeztem idegesen.
- Nem,ez...- Kezdett magyarázkodni.
- Fogadást kötöttünk,hogy neked dolgozok,most pedig járunk...és tudom,hogy valamit nem mondasz el.- Mondtam,mire felsóhajtott.
- Tényleg tudni akarod?- Kérdezte.
- Vagyis még is van valami. Tudtam! És te egy éven keresztül képes voltál eltitkolni valamit?- Kérdeztem felháborodottan.
- Alastor és én harcoltunk. Ő nyert, átszúrta a képernyőm,persze azóta lecseréltem,de a vetéj társunk. Mindent tönkre tehet.- Mondta.
- Honnan ismeritek egymást és most nem a begyakorolt szöveged érdekel.- Mondtam.
- Barátok voltunk,mi nem találkoztunk,de láttalak a híradóban,az újság cikkeidet és a többit.... Azt akartam,hogy Alastor és te beállj közénk.- Mondta.
- Végre elmondtad. Ez haladás és mint látod...itt vagyok.- Mondtam és megcsókoltam,ekkor lépettbe Adam.
- Uh..faszom.- Mondta,mire felé fordultam.
- Jókor jöttél. Van egy feladatod. Elmész a Hazbin Hotelbe és minden információt továbbítasz. Hetente egyszer pedig személyesen jössz ide,ha nem...akkor megkínozlak,majd kölcsön adlak Valentinonak...- Mondtam,mosolyogva,hiszen tudom,hogy ki nem állhatja.
- Rendben,csak ne a stricit.- Mondta,mire Vox elkezdett nevetni a bukott angyal arc kifejezésén.
- Szóval,ott kell lenned és viselkedj természetesen. És ne mondj semmit rólam,az alkunkról. Csinálj úgy,mintha megakarnál javulni,ha kérdezik,hogy eddig hol voltál,akkor mondd,hogy megkínoztunk és most tudtál elmenekülni.- Mondtam,mire bólintott majd kiment.
- Végre kettesben lehetünk és....- Kezdett bele,mikor Valentino jött be.
- Mit akarsz?- Kérdezte ingerülten Vox a hátam mögött.
-Talán besegíthetnek az ágyban. - Mondta,mire  Vox egy szikrát küldött felé és így majdnem térdre esett a strici.
- Foglalkozz inkább a ribancoddal és próbálj belőle kiszedni valamit a hotellel kapcsolatban.- Mondtam és felültem a pultra. Teljesen megváltozott a véleményem mindenről ebben az egy évben.
- Azt csinálok amit akarok.- Mondta,majd sértődötten elment. Ebben a percben egy újabb rádió adást közvetített Alastor,így mi is mentünk Voxxal dolgozni. Ekkor Vox, én és Alastor elkezdtük a másik műsorát,kissé múltját és még sok-sok dolgot szidni. Végül Voxxal idegbetegen és fáradtan hagytuk el a stúdiót. A hangulatot tetézte,hogy egy újabb hír érkezett. Alastor is abba hagyta az adását,de ekkor újra elkezdte. Idáig éreztem,hogy ideges.
- Jut eszembe, a pokol királyának egy igen érdekes üzenete lesz,húgom.- Mondta,mire Voxxal összenéztünk.
- Vagy meghalunk,vagy.....ki fog velünk cseszni. Ez biztos.- Mondtam kissé félve. Valentino hívta Voxot és tudtuk,hogy mi jön.
- Vox azonnal húzd le ide a segged és az őzike is!!- Mondta ordítva a telefonba.
- Ez nem a mi napunk.- Mondta,majd lementünk a földszintre és Lucifer ott állt. Vox kérdőn rám nézett,hogy mi legyen,hosz a pokol királya,a leghatalmasabb, várj......erre eszembe jutott az anyám,ha örököltem az erejét,akkor talán erősebb vagyok nála. Elmosolyodtam,majd Lucifer felé néztem.
- Miben állhatunk szolgálatára?- Kérdezte Vox.
- Segíthetnétek a következő népírtásnál.- Mondta és ekkor jött el a pillanat,mikor imádkoztam,hogy ne kérdezze meg Valentino,de megtette.