14. rész

339 18 0
                                    

Carlos Rontott be a fürdőszoba csukott ajtaján. Lebuktunk. 

- Mi a fene tart ilyen sokáig. - Akadt el a szava. 

- Ez nem az aminek látszik Carlos. - Próbálta meg menteni a lehetetlent Lando.

- Nem az aminek látszik. Akkor mi, csak véletlen cuppantál rá a húgom nyakára és ő meg véletlen hagyta is. Ez még nekem se tudod bemesélni Lando. Egyértelmű hogy van valami. Csalódtam mind kettőtökben. - Egész nyugodtan kezelte a helyzetet de tudtam, hogy hamarosan ki fog belőle fakadni a végtelen harag, akár csak egy vulkán.

- Nincs értelme tagadni bármit is. - Néztem Landora. Folytatni készültem de Carlos bele vágott a szavamba. 

- Lehet igazuk van azoknak a lányoknak. - Jegyezte meg szarkasztikusan. 

- Miben? - Kérdezett vissza Lando. Láttam ahogy megfeszül az egész teste. Az erek az kezén kidudorodtak akár csak a nyakán.

-Hogy meghúztad. Csak erre kellett. Ugye? - Közeledni kezdett Lando felé. 

- De hogy is. Az tény hogy érzek testi vonzalmat a húgod iránt, de olyat nem tennék amit ő nem akar. - Felelte teljes őszinteséggel Lando. 

- Az véletlen nem jutott eszedbe hogy kibaszottul 7 év van köztetek. Te lassan közelebb vagy a harminchoz mint a húszhoz ő meg épp, hogy most lesz nagykorú. - Jogos amiket hozzánk vág Carlos de közben nem is érzem annak. Ennyire elvakítana a szerelem? Tettem fel a kérdést magamnak.  - De akkor is benned csalódtam a legnagyobbat azt hittem neked legalább van annyi eszed hogy nem kezdesz ki vele. - Súrt oldalba engem is.      

- Tudod azon még nem gondolkodtál hogy miért nem kereslek mikor versenyeken vagy. Na pont ezért mert minden kis hülyeségen fent tudsz akadni. Pont ezt csináltad mikor megtudtad, hogy beszélek Daniellel. Pedig te pontosan ismered Danielt, és tudod milyen ember. Tudtam mindig is hogy féltesz de, hogy ennyire azt sose gondoltam volna, hogy még a saját barátodtól is. Inkább én csalódtam benned. Ebből látszik, hogy mennyire nem tudsz megbízni senkibe még abba az emberbe se akit születése óta ismersz. - Lassan már kiabáltam vele. 

-  De te nem is ismered Landot. - Vágta oda. 

- Lehet hogy nem ismerem, de az biztos hogy ebben a az egy hétben többet segített mint te egész életbe rajtam. - Teljesen igaznak éreztem ezt a mondatot. Lando még mindig csak Hallgatott lehet jobb is hogy nem szól bele. 

-  Megsúgom, hogy az csak a rózsaszín köd ami körbe lengi ezt a szerencsétlent hidd el nem egy aranytojás. - Folytatja még mindig. Látszik hogy mind a ketten versengő típusok vagyunk.

- Senki se hibátlan még te se képzeld Carlos. - Vágtam vissza neki. Tudtam hogy az fáj neki. 

- De ő nem úgy hibás ahogy te gondolod értsd már meg. - Kiabálunk továbbra is. Lando még mindig hallgat. 

- Akkor úgy látszik, hogy a hibás darabok vonzzák egymást. Tudnád mióta vagyok a család sötét foltja csak senki nem tud róla. - Ezt nem kellet volna. 

- Hogy mi? - Kérdezett vissza a bátyám egyből. Most már se, hogy nem tudom elkerülni, hogy ne mondjam el. De ha meg elmondom fix nem jövök ki belőle jól. Futva rápillantottam Landora aki biztató tekintettel nézett vissza rám. 

-   Tudod évek óta bántom magam. Azok a kibaszott emberek miatt akik a suliba voltak és még a te kis faszágaid miatt. Előbb minden el landonak mint neked mert benne az első pillanattól valami oknál fogva megbízok. - hadartam el mert túl akartam esni rajta. Lando támogatóan mögém állt és simogatta a vállam.

- Bántod magam? - Kérdez rá újra. 

- Igen Carlos égeti magát. - Fejezte be helyettem lando amiért hálás is vagyok neki. Carlos tejesen megsemmisült. Nem tudott mit kezdeni a helyzettel. Már ott állunk néma csendben 3 perc mikor Carlos konkrétan kirohan a házból ott hagyva minket a fürdőben.   

   

Rất tiếc! Hình ảnh này không tuân theo hướng dẫn nội dung. Để tiếp tục đăng tải, vui lòng xóa hoặc tải lên một hình ảnh khác.
A bonyodalom tetőfokán Ff: Lando NorrisNơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ