5.rész

429 19 0
                                    

Elmásztam az ágyba és ahogy voltam befeküdtem az ágyba. Nem érdekelt, hogy lefolyt a sminkem az se hogy valószínű reggel sírva fogom lerángatni a nadrágom mert bele ragadt a sebbe. A gyógyszereket se vettem be de mondjuk minek úgy se érnek semmit. Hajnal 3 lehetett mikor megébredtem azon, hogy valaki bele simít a hajamba és végig húzza a kezét a takaromon és távozik a szobából. 

Reggel ahogy mondtam valahogy le szenvedtem a nadrágom egy szép nagy genny és vér folt volt rajta. Le mostam a maradék sminket az arcomról ami csak foltokban maradt meg az arcomon és be kötöttem a lában. Felvettem egy over size  pulcsit amit csak itthon hordok de nagyon kényelmes és hozzá egy ugyan olyan nagy melegítőt. Ma csak tanulni terveztem meg nagyon max elmegyek futni de kint nincs a legjobb idő úgy, hogy nem biztos. Le értem a lépcsőn a ház olyan üres és csoda a fiuk még gondolom alszanak. Csináltam magamnak egy jó adag kávét és fel indultam a vissza a szobába. Ekkor se találkoztam senkivel. Befeküdtem az ágyba és a laptopom a kezembe véve neki álltam írni az egyik vizsgához a vázlatokat. Nem jutottam sokra ugyanis bealudtam. Nem is tudom, hogy is sikerült. Most tanába elég sokat vagyok fáradt de ezt be tudom annyinak, hogy csak sokat idegeskedek a vizsgák plusz az érettségi miatt. Na nem is ez a lényeg arra keltem hogy valaki lágyan simogatja az arcom. 

- Hahó csajszi fel kéne kelni úgy délután 4 kor. - Mondta Lando de, hogy miért ő jött az már meg se akarom tudni inkább.

- Te meg mit keresel itt, és miért te jöttél fel miért nem Carlos? - Kérdeztem még félálomba Landot. 

- Jöttem, hogy fel keltselek már azt hittük hogy el szöktél, és nem tudom engem küldött fel. Én meg kihasználtam a helyzetet. - Mondta egy széles mosoly kíséretében. 

- Haha rohadt vicces majd mindjárt le megyek addig te nyugodtam menny le. - Még mindig csak a takaró alatt motyogva. 

- Jó rendben de ha 15 percen belül nem, vagy lent akkor vissza jövők és én viszlek le. - Mondta és már kis is lépett az ajtón. Össze szedtem magam és le indultam a fiukhoz akik a konyhába beszélgettek addigra. 

- Jó reggelt álomszuszék! - Fordult felém Carlos én csak biccentettem egyet. - Ugye tudod hogy holnap vizsgálataid lesznek? - Kérdezte. 

- Igen sajnos tudom. - Mondtam és elhúztam. - Majd el tudsz vinni? 

- Nem, bocsi egy hirtelen megbeszélést szerveztek be. De Lando vállalta hogy el visz. - Mutatott a srác felé. Ez az de jó lesz ez. 

- De jó. - Mondtam flegmán. 

- Amúgy ezek milyen vizsgálatok? - Ugrált a tekintete köztem és Carlos között. Én Ránéztem Carlosra és biccentettem, hogy mondja el inkább ő mert én nem olyan könnyem beszélek erről. 

- Először is van egy bőrbetegsége ami nem javul úgy mint ahogy kéne. Ez 3 éves kora óta van. És még egy kis vérvétel leszel ezzel kapcsolatban meg a kezelés. - Mondta úgy mint ha arról beszélne, hogy milyen az idő.   

- Áhh értem. De ez a betegség hol van mármint, hogy még nem láttam rajtad soha semmi kiütést. - Nézett rám én pedig csak erre csak lehúztam a zoknit ami szokásosan bele volt ragadva a szebbe. 

- Ahuu ez nekem fáj csak rá nézni is. - Mondta és elkezdte takarni a szemét. Mondjuk nekem is jobb tetszene ha nem lenne ott.

- Akkor Lando ti holnap 10 kor indultok ide be a kórházba. - Törte meg a csendet Carlos.

 - Törte meg a csendet Carlos

Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.



A bonyodalom tetőfokán Ff: Lando NorrisTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon