6. rész

437 17 0
                                    

Ez a csoda jó beszélgetés után átvonultunk a nappaliba, a fiúk le ültek játszani magyarul fifáztak vagy mit csináltak azt tudom, hogy én ehhez hülye vagyok. Én pedig az egyik fotelben telefonoztam.

- Dona te nem akarsz egyet játszani? - Nézett rám mind a két fiú.

- Nem én ehhez béna vagyok. - Mondta és folytattam volna a telefonom nyomkodását épp Daniellel pletykáltam az ex-ről.

- Na gyere már úgy mint régen csak egyet. - Nézet rám nagy szemekkel Carlos.

- De ez nem ér tudod hogy gyűlölöm ha így nézel rám. - Temettem a fejem a felhúzott térdembe.

- Jó azt egy igenek vesszük. - Mondta Lando és felállt és elindult felém. A lábamnál fogva lehúzott óvatosan a fotelról. És egészen a kanapéig húzott a lábamnál fogva. Kb 1 métert húzhatott amitől tiszta kócos lettem. Végül felálltam és gyilkos tekintettel néztem Landora.

- Jobban teszed ha futsz. - Mondta neki Carlos a kanapén vissza tartott nevetéssel. Lando futva elindult az étkező felé én utána eredtem. Végül ő a hátsó ajtó felé vette az irányt ami a kertbe vezetett. Kilépve az ajtón nem láttam sehol senkit. Egyszer csak hirtelen Lando megjelent és felkapott és bele ugrott velem a medencébe. Fel úsztam a víz tetejére, és körbe néztem Landot sehol nem láttam. Egyszer csak feltört a víz alól elég közel hozzám sőt pár centire tőlem. Haja homlokára tapadt amit gyorsan orvosolt és megrázta a fejét és ezzel vissza tértek göndör tincsei. Nem mondom az hogy rossz látvány volt sőt....

- Tetszik a látvány? - Kérdezte Lando miközben észre vettem a hogy a tekintete a szemem és szám között cikázott.

- Persze hogy a viharba nem. - Mondtam és akaratomon kívül is fel vettem vele a szemkontaktust.

- Szabad? - Kérdezte miközben megsimította az arcom. A levegő kezdett fel forrósodni és a libabőr végig futott a testemen. Fura ujj érzések amik nagyon is jók de közben még mindig nem helyesek.

- Nem tudom. - Mondtam ki, mert tényleg nem tudom és még mindig nem értem mit akar pont tőlem. Az villogott a fejembe, hogy nem tudom. Csak arra eszméltem fel hogy a víz alatt a keze a derekamra csúszott, és ezzel még közelebb vont magához. Még egyszer végig simította az arcom és a tarkómnál közelebb húzott és ajkait az én ajkaimra illesztette. Lefagytam de végül vissza csókoltam. Éltem első csókja, igen életem első 17 évében most csókolóztam először a saját medencénkben tavasz elején. Kicsit se fura sztori de hát legalább illik hozzám. Vagy hozzánk? Levegő hiány miatt váltunk el egymástól és csak ez után egymás szemébe néztünk.

- Lehet most ezt meg fogom bánni de nem érdekel. - Mondta és még egyszer megcsókolt és most már pólóm alá került a keze én pedig hajába vezettem a kezem és vizes fürtjeivel kezdtem játszani. Megint elváltunk és csak ennyit mondtam.

- Ezt te is tudod hogy nem szabadna. Carlos már azon kiakadt hogy jóba lettem Daniellel azon is úgy, hogy egy hónapig hozzám se szólt. Te meg a legjobb barátja vagy és köztünk szerintem sokkal több van mint Daniellel. - mondtam őszintén és még mindig csak a szemébe néztem.

- Igen ezzel egyet értek. De én ezt nem szeretném ennyibe hagyni, de ezt csak nagyon nehezen tudjuk megoldani. Mert ezt mind a ketten tudjuk hogy Carlos nem békélne meg a helyzettel. - Mondta teljesen komoran ami nagyon fura volt tőle.

- Jó rendben. Ez ami itt történt mind kettőnk között marad. - Ő csak bólintott. - És a kis nyomi mosolyú Lando jóban tetszik mint a szigorú. - Mondtam és az arcába mosolyogtam. Mint egy kislány aki most kapott egy ujj játékot.

- Nekem is jóban tetszik ez a Dona mint aki a szobában szidta magát. És nem nyomi a mosolyom. - Nézett rám és a nyakamba fúrta a fejét és felnevetett, és ez által én is felnevettem.

- Most már mennyünk be mert a végén Carlos sejteni fog valamit. - Mondta és elindult a medence lépcsője fel ő pedig sorosan követett.

Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
A bonyodalom tetőfokán Ff: Lando NorrisOnde histórias criam vida. Descubra agora