Flames of passion /Luke Hemmings/ - Befejezett

10.rész

Sziasztok! :) Itt a 10.rész.  És köszönöm szépen a több mint 3000 megtekintést a komikat és a sok vote-ot. Csodásak vagytok. xx Jó olvasást a részhez. :)

Catherine*

Reggel kipihenten ébredtem. Nyújtózkodtam egyet és akkor tudatosult bennem, mi is történt tegnap éjszaka.

Luke és én, lefeküdtünk egymással.
Még most sem fogom fel, ami történt.

Visszagondolva a közös éjszakánkra széles mosoly terül szét az arcomon.

Az, ahogy hozzám ért, ahogy végigsimított testemen, ahogy csókolt, ahogy kényeztettük egymást és a végén, amikor elmerült bennem....az maga volt a mennyország.

Erre visszagondolva, újra forróság járja át, az egész testem.

Oldalra fordulok és a mosoly az arcomon még szélesebb lett, ha ez lehetséges.

Ugyanis Luke, még mindig nálam volt és békésen szuszogott mellettem.

Vajon neki is annyit jelentett az együttlétünk, mint nekem?
Mert nekem nagyon is sokat jelentett.

Nem volt szívem felébreszteni Őt, így kimásztam az ágyból, kimentem a szobából és a fürdőbe mentem.

Vettem egy gyors zuhanyt, elvégeztem a reggeli rutinomat és elhagytam a fürdőt.

A konyhába igyekeztem, hogy készítsek magunknak egy kis reggelit.

Palacsinta mellett döntöttem, így azt kezdtem el csinálni.

Már épp az utolsó palacsintát sütöttem, amikor hirtelen két kéz ölelte körbe a derekamat.

- Jó reggelt, szépségem - búgta a fülembe, mély rekedtes hangon Luke.

- Neked is, jó reggelt - mondtam neki és szembe fordultam vele.

A kezeimet a nyaka köré kulcsoltam, Ő pedig a kezeit még mindig a derekamon pihentette.

- Kész van a reggeli - mondtam neki, majd kibontakoztam az öleléséből és a palacsintákat az asztalra tettem.

Tettem még az asztalra cukrot, nutellát, lekvárt mindent, amit kellett.

- Hmm....nagyon jó illata van, biztosan nagyon finom lett - szólt oda nekem Luke és az egyik széken helyet foglalt.

Én is leültem vele szembe és úgy álltunk neki reggelizni.

- Jó étvágyat.

- Neked is - válaszoltam neki mosolyogva.

Miután megettük a palacsintákat, a tányérokat a mosogatóba tettem.

- Kérsz esetleg valamit inni? - kérdeztem Luke-tól felé fordulva.

- Igen, egy kávét elfogadnék.

Megcsináltam a kávét, majd egy kis csészébe öntöttem neki és odaraktam elé a cukorral együtt.

- Köszönöm, Cathy - mondta rám mosolyogva.

Megitta a kávéját, utána beszélgetni kezdtünk.

- Luke...neked mit jelentett a tegnap este? - kérdeztem tőle halkan.

- Cathy...a tegnap este, csodálatos volt. Nem szeretném, ha azt hinnéd, hogy csak egy egyéjszakás kaland voltál a számomra. Mert ez nem így van. Nagyon fontos vagy nekem Catherine és érzem, hogy ez kölcsönös. Szeretném, ha boldog lennél mellettem, szeretnélek boldoggá tenni téged. Te egy csodálatos nő vagy, és azt hiszem...hogy már most szeretlek téged - mondta nekem és közel jött hozzám.

- Luke...én nem is tudom, hogy mit mondjak, most ezzel a vallomással nagyon megleptél engem - vallottam be neki a szemébe nézve.

- Csak mond azt Cathy...hogy te is ugyanúgy érzel irántam, ahogy én irántad - ajkai már szinte súrolták az enyémeket, úgy beszélt hozzám.

Egy hang sem jött ki a torkomon, csak a kezemet a nyaka köré fontam és úgy csókoltam meg Őt.

Nem habozott egy percig sem, gondolkodás nélkül reagált a csókomra.

Már egy ideje csókoltuk egymást, de levegőhiány miatt el kellett válnunk egymástól.

- Remélem ez a csók, kielégítő válasz volt számodra - mondtam neki kacéran.

- Természetesen, hölgyem - válaszolt nekem majd rám kacsintott. Ez a kacsingatás egyszer még megöl.

Ezen csak egy jót nevettem. De rögtön elkomorodtam, miután eszembe jutott, hogy most ezek után mi lesz velünk.

- Luke...mi lesz velünk ezután? - kérdeztem tőle.

- Mégis mi lenne? Együtt leszünk...persze ha te is szeretnéd - mondta nekem egy halvány mosollyal az arcán.

- Igen...Luke, nagyon szeretnék veled lenni - válaszoltam neki és a nyakába ugrottam örömömben.

- Ennek nagyon örülök Cathy - majd átkarolt és elnevette magát.

Én pedig csak válaszul megcsókoltam, amit rögtön viszonzott is.

Egyre vadabbul faltuk egymás ajkát és egyszerűen nem tudtunk betelni egymással.

A szobámba mentünk ahol folytattunk tovább, amit elkezdtünk és egy újabb csodálatos együttlétben volt részünk.

...

- Catherine, te egy Istennő vagy - mondta nekem Luke felém fordulva az ágyon.

Elnevettem magam ezen az abszurd mondatán. Még hogy én Istennő? Na, ne nevettessen.

- Ugyan már, nem kell túlzásokba esni - válaszoltam neki és lágyan meg csókoltam.

- Azt hiszem, ideje lenne mennem - szólalt meg Luke mellőlem.

- Máris? Hát jó... - mondtam neki kissé szomorkásan.

- Ne szomorkodj kicsi Cathy, holnap a suliban találkozunk - mondta nekem és a homlokomra adott egy puszit.

Felkapkodta magára a cuccait, majd elköszönt és egyedül hagyott a lakásban.

Miután elment én is összeszedtem magam és úgy döntöttem, hogy megnézek egy filmet.

De nagyon nem tudtam a filmre koncentrálni, mert egyfolytában csak Luke-on ját az eszem.

Képtelen vagyok nem rá gondolni. Egyszerűen megbabonáz. És azt hiszem, hogy menthetetlenül beleszerettem Luke Hemmings-be.

Luke*

Miután elhagytam Catherine lakását, haza mentem.

Bementem a fürdőmbe és vettem egy jó kis frissítő zuhanyt.

Ezután magamra kaptam egy boxerem és a szobámba igyekeztem.

Befeküdtem az ágyamba és gondolkodni kezdtem.

Tegnap este elvittem Cathy-t egy randira, ami nagyon jól sikerült. Majd a randi végén behívott a lakásába és nála voltam. És megtört közöttünk az a bizonyos dolog, amiről azt hittem, hogy nem mostanában fog megtörténni. Ahogy ott feküdt alattam teljesen meztelenül és kiszolgáltatottan egyszerűen nem tudtam levenni róla a szemem. Egyszerűen gyönyörű volt. Amikor csókoltam és kényeztettem éreztem, hogy Ő is annyira kíván engem, mint én Őt. És amikor elélvezett alattam az maga volt a csoda. Majd amikor Ő kényeztetett azokkal a csodálatos ajkaival. És a végén, amikor magamévá tettem, úgy éreztem az életem egyik legjobb pillanata. Még soha senkihez nem vonzódtam annyira, mint hozzá. Ő teljesen más, mint a többi, egyszerűen megbabonáz már csak a puszta jelenlétével. És azt hiszem, hogy beleszerettem. Igen, szeretem Őt. Menthetetlenül beleszerettem Catherine Monsen-be.

Majd szép lassan, ezekkel a gondolatokkal nyomott el az álom.