Emma
Egy dolgot járt a fejemben miután Dean-t ott hagytam. Meg akartam találni a húgom, és hazahozni.
- Minden rendben? -kérdezte Dave a kávézóban ülve - Gondterhelt vagy
- Aha, persze. Ne aggódj. -mosolyt eröltettem az arcomra
- Valami baj csak van ..
- Nincs, csak kicsit stresszes napjaim vannak. Jó lenne lazítani.
- A lazítás mestere vagyok. Szökjünk meg.
- Nem lehet, vissza kell mennem dolgozni.
- Igazad van, az első heted. Dean milyen veled?
- Mint minden más főnök. Vannak elvárásai.
- Néha túl szigorúan vesz mindent. Na ő nem a lazítás mestere.
- Biztos van olyan oldala is.
- Történtek dolgok, ami miatt ilyen.
- Mik?
- Már bánom is, hogy felhoztam.. Ha akarja ő elmondja, én nem avatkozom bele.
- Te is rébuszokban beszélsz. Miért hoztok szóba olyat, amiről nem akartok beszélni?
- Igaz, hülyeség volt.Felálltam az asztaltól.
- Hova mész?
- Vissza, dolgozni.
- Ne már, megharagudtál?
- Nézd Dave, sem energiám sem időm nincs erre. Most mennem kell...
Hazaérve kicsit kutakodtam a fickó után, aki a képen van. Órákon át keresgéltem, mire találtam valami kézzel foghatót arra, hogy találhatom meg.
Egy gyárépületben dolgozik, mint raktáros, vagyis van nyom amin haladhatok.
Telefonon próbáltam hívni Alice-t, de a szám előfizetőn nem kapcsolható.
Mit is vártam, igaz?Este Dave kopogtatott az ajtómon.
- Hali.. Nem hívtál vissza. - állt meg az ajtóban
-Ne haragudj, sok a dolgom. -utalva rá,hogy nem a legjobb pillanatban jött. Konkrétan senkihez nincs kedvem.
- Ez a tiéd. - a háta mögül egy csokor rózsa került elő
- Köszönöm szépen.
- Legszebb rózsák a legszebb nőnek. - csókolt meg -Szabad? - be kívánt jönni
- Gyere. - nem akartam bunkó lenni, ezért behívtam- Kérsz valamit inni? -kérdeztem
- Kérek, köszi
- Kérdezhetek valamit Dave?
- Persze.
- Te hogy tekintesz kettőnkre?
- Nagyon kedvellek.
- Nem ez a kérdés. Ugye tudod, hogy mi nem vagyunk együtt. Mármint egy pár.
- Jaa, persze. Ne aggódj, hosszú az út a szívedhez.
- Nem is hiszed milyen hosszú..
- Biztos sok pasi szívét összetörted.
- Nem tudok róla, inkább fordítva történt.
- Megcsaltak?
- Meg. Valahogy mindig ez jutott nekem. Akadt nálam jobb.
- Viccelsz? Igazi barom az, aki ott hagyott téged Em.
- Kedves vagy.
- Komolyan, ha velem lennél, én lennék a legmagabiztosabb, legbüszkébb ember.
- Nem mintha most szerény lennél.. -nevettem
- Jó, igaz.. De veled más lenne.
- Nem biztos, hogy én vagyok számodra a megfelelő személy Dave.
- Miért mondod ezt?
- Dave..
- Mióta megláttalak, tudom, hogy te egy csodás ember vagy, aki mindenképp az életem része kell, hogy legyen....
Egész este csak beszélgettünk Dave-vel, elengedtem magam, nem voltam befeszülve. Tényleg jó társaság, és szeretek vele lenni, csak .. Az érzések másak, mint mikor Dean van a közelemben.
Bekísért az irodába reggel, amit látszólag Dean nem nézett jó szemmel.
- Bátyó.. - Dean hideg tekintetet vetett rá, majd rám pillantott
- Készülj össze Emma, reggel ülésem lesz, ott kell lenned neked is.
- Rendben, megyek is. Szia Dave. -köszöntem el, mire megcsókolt
- Khm.. - cégen kívül, köszönöm .. - félbeszakított Dean
- Találkozunk. -köszönt el Dave..
- Mi volt ez? -kérdezte az ülés után Dean
- Hogy érted? Mi mi volt?
- Az ügyfél flörtölt veled, és te láthatóan adtad a lovat alá. Gratulálok!
- Ugyan már Dean, csak mosolygott rám. Mit tettem volna..? Sírjak?
- Mondjuk ne mosolyogj vissza?
- Az rád is jó benyomással van?
- Az nem lényeg.
- Jolvan, nem mosolygok férfiakra. -mondtam sablonosan - Kérdezhetek valamit?
- Kérdezz. - ült le a székébe, szigorú tekintettel kulcsolta össze a kezét az asztalon
- Mindig ilyen vagy?
- Milyen?
- Szigorú. Minden tekintetben.
- Mondjuk. .
- Ennyi? Végülis válaszoltál. -fordultam meg
- Várj.
- Igen?
- Lis áthívott vacsorára. Kérte, hogy hívjalak meg a nevében.
- Rendben. Mikor?
- Ma este hatkor.
- Ott leszek. - érte, ott akartam lenni...
E jeles alkalomra csinosba vágtam magam egy gyönyörű kék csipkés egyberuhával. Mostanában eléggé kedvelem az ilyen ruhákat, magabiztosnak érzem magam bennük.
Lis ajtaja előtt álltam, vártam, hogy valamelyikük kinyissa az ajtót a csengő hallatára.
Lis nyitott ajtót.
- Hali, na kész a vacsi..?
Mint aki azt sem tudja eszik vagy isszák.
- Gyere be .. - fura tekintettel nézett rám. Biztos elfelejtette, hogy meghívott. Vagy .. Dean. Nem is hívott meg Lis a vacsira.
- Dean.. Szia! - öltönyben jött le az emeletről.
- Emma.. - le sem tudta venni rólam a szemét, Lis rontott a képbe
- Kicsim..? Ünneplünk valamit..?
- Említettem Em-nek, hogy megszeretted volna hívni vacsorára. - dehogy akart
- Jaa.. Igen, totál ki ment a fejemből. Rendes vagy szívem,hogy meghivtad...
A vacsora negyede azzal telt, hogy kínosan bámultuk egymást.
- Emma.. -szólalt meg Lis
- Igen?
- Dave ráér? Ide kellene őt is hívni, ha már te is itt vagy..Dean nagyot nyelt egyet.
- Felhívtam mielőtt jöttem, nem ért rá. -kamuztam
- Oh, sajnálatos. Eléggé szép páros vagytok. Nem terveztek valami komolyat?
- Ki tudja mit hoz az élet. -válaszoltam
- Megyek, behozom a desszertet.. - felállt, Dean az asztaltól
- Megyek, segítek.. - mondtam, mielőtt Lis lecsapott volna a lehetőségre...
- Lisa nem is hívott meg vacsorázni. Direkt akarsz kellemetlen helyzetbe hozni? -kértem számon
Nem válaszolt semmit. Csak a süteményt pakolgatta a tányérra.
- Hahó.. Föld hívja Dean-t!
- Hallkabban kérlek.
- Azta.. Tudsz beszélni. Szóval, mi ez az egész?Kivetten a kezéből a tányért és elé álltam. Szorosan közel hozzá.
- Lis be fog jönni, ha nem maradsz csendben.
- Akkor hallgattass el. - az ingjénél fogva magamhoz húztam
- Ha most is ellöksz magadtól, akkor tényleg elengedlek.. - megcsókoltamElhúzódott pár másodpercig, mire szokásához mérten ellökött magától.
- Hihetetlen vagy ..
Lis lépteit hallottam, mire tennem kellett valamit, ezért lelöktem a sütis tányért, ami összetört.
- Fenébe, csak én lehetek ilyen ügyetlen.. - szinészkedtem.
- Mi történik? -kérdezte Lis, mire Dean válaszolt
- Forró a sütő, nehezen bírtuk ki szedni..
- Aha, úgy látom sikerült. -nevetett, mikor rám nézett, ahogy szedem fel a földről.Teljesen elment a kedvem a szinjátéktól.
- Bocsáss meg Lis, de el kell mennem. Folytassátok a vacsorát nélkülem. -sietve távoztam, mindenféle duma hallgatása nélkül.
YOU ARE READING
Titokban Szeretlek
General FictionNew York vajon sok mindent tartogat egy olyan lány számára, aki az élet minden téren nehézségekkel küzd? Tartogat számára szerelmet? Vagy valami egészen mást? Történetemből megtudhatod. #generalfiction