Titokban Szeretlek

2.

EMMA

- Na, hogy ment? - kérdezte Lisa, mikor visszaértem.
- Hogy ment? - megálltam előtte. - Látod ezt? - mutattam a nadrág szárra - Egy kutya lehugyozott. Hol is folytassam.. A főnököd, a híres Dean Miller egy faragatlan tahó. És ha még nem lenne elég, a kutya, amelyik oly' illedelmes és okos volt, az ő kutyája volt.
- Neee.. - már a nevetésre készült Lisa arca
- De.. Tiszta gáz volt az egész. Többet nem veszel rá.
- Sajnálom, hogy ilyen volt az első élményed a céggel.
- Persze, gondolom mennyire.. Mindegy, hazamegyek mert bűzölgök.
- De fura amit mondtál.. - folytatta Lisa
- Mire érted?
- Dean egy kedves fickó, arany szíve van. Mindenkivel kedves, és közvetlen.

Ezzel cseppet sem javított a helyzeten. Még inkább magamat éreztem gáznak.

- Mindenkivel, csak nem velem.
- Fura..
- Ja, mindegy. Többet úgysem látom, szóval..
- Soha ne mondd, hogy soha.
- DE. Bátran kimerem mondani.

...

2 héttel később

- Főnök, kérem csak egy este.. - Lisa születésnapja van, gondoltam elkéretem magam a főnöktől. - Látja? Még ajándékot is vettem.
- Sok a vendég Emma.
- Ne csinálja kérem, valahogy csak meg tudunk egyezni.
- Duplázol a jövő hétvégén.
- Rendben, áll az alku. Köszönöm!
- Sipirc..

Időben hazaérkeztem, ahhoz hogy csinosba vágjam magam, máramennyire lehetséges.

Egy kék garbót, és hozzá illő fekete nadrágot vettem fel, egy magassarkú csizmával.

- Egynek elmegy..

...

Mire Lisa házához értem, kész tömeg fogadott.

- Elkéstem? - nyitott ajtót Lisa
- Nem, dehogy.. Pont időben érkeztél.
- Ezt neked hoztam. - adtam át az ajándékot.

Kibontotta.

- Tudom, hogy drága ajándékot érdemelnél, de..
- De..? Imádom! - egy fényképalbumot készítettem össze a kedvenc képéimből. A legjobb pillanataink ebben találhatóak.
- Tényleg tetszik?
- Igen, te dilis! - ölelt magához - Köszönöm szépen! - puszit is adott
- Szeretlek Lisa! Nagyon boldog születésnapot!
- Most már az! - könnyek szöktek a szemébe, ahogy a képeket nézte
- Gyere beljebb! - mondta - Bemutatnálak pár embernek a melóhelyemről.
- Szuper, okés. - feleltem, majd lelkesen bele is vetettem magam a tömegbe

Kicsivel később, már egy pohár bor társaságában ünnepeltem egy halom új ismerőssel, köztük a nagyon jó arc Hugo-val, aki humorával verhetetlen, na és ott volt Gina, aki őrült, de jó értelemben. Egyből megtaláltuk a közös hangot.

- Ó, de jó! Itt van! - Lisa a bejárat felé rohant.

Néztem a többiekre hátha ők tudják minek örül annyira Lisa. Vagy inkább Kinek.

- A főnök. - felelte Gina
- Oh.. - mit keres itt?

Elegáns öltözetben jelent meg, öltönyben. Kezében egy kis dobozka, amit át is adott Lisa-nak.

Egy óra volt benne. Természetesen méregdrága. Hol van az én albumom ehhez képest?

- Hihetetlen vagy, köszönöm! - öleléssel köszönte meg az ajándékot
- Em, ti már találkoztatok.. Ezért átugorhatjuk a bemutatkozást. Igyunk! - a kezébe nyomott egy üveg bort
- Üdv.. - nyögtem ki, mire csak bólintott egyett.

Hosszú percek teltek el. Dean mindenkivel egész jól eltársalgott, kivéve velem. Konkrétan egy szót sem szólt hozzám, felém sem nézett. Valami baja lehet velem.. Biztos azért ilyen bunkó.

Már-már kellemetlenül éreztem magam a társaságában, ezért a többieket otthagyva hátrébb vonultam a sarokban.

- Hé.. Mi van veled? - Lisa jött oda hozzám - Nem tetszik a buli?
- Ez a te bulid, minden tökéletes.
- De?
- Őt miért hívtad? - mutattam szemmel Dean-re
- Mondott valami rosszat neked? - aggódott
- Nem.. Fura inkább, hogy csak velem nem beszél.
- Beszéljek vele? Beszélek vele, ha ennyire zavar.
- Nem. Azt már nem.. Annyira nem számít. Mindegy, mindenkinek nem lehetek szimpi. Mondjuk ő sem az nekem, szóval kvittek vagyunk.
- Gyere, adj neki még egy esélyt. - húzott volna vissza hozzájuk
- Nem, ne haragudj. Kint leszek, levegőzök picit. Megfájdult a fejem.
- Hozok gyógyszert.
- Nem, majd a levegő jót tesz.

..

A buli végére enyhült a fejfájásom. Kb a végéig be se mentem a többiekhez. Lisa teljesen kiütotte magát, úgyhogy a teraszról nézve felvettem a felügyelő szerepet.

Mindenki lassan elindult haza, csak páran maradtak, köztük persze Dean is.

- Gyere, menjünk.. - karoltam át Lisa-t, hogy az ágyba segítsem
- Naa.. Még tart a buli..
- Persze Lisa. Most kezdődik a tollasbál. - feleltem, mire valamiféle kuncogást hallottam a hátam mögött. Férfi kuncogást. Dean-re néztem, de az arca komolyságot tükrözött. Biztos beképzeltem.

- Így ni.. - befektettem az ágyba. Nem kellett sok, már a szemei le is tapadtak.

- Hazavigyelek Emma? - kérdezte Gina
- Ne, nem kell.. Közel lakom. Elgyaloglok.
- Biztos? Elviszünk- Hugo is csatlakozott
- Biztos, de kedvesek vagytok. Jóéjszakát! - köszöntem el tőlük - Mr. Miller.. - bólintottam, mire ő is ugyanezt tette.

Gina és Hugo egy autóval jöttek, Dean külön kocsival.

Szótlanul elindultam haza, mire a semmiből szakadni kezdett az eső. Szuper.

Dean lassított tempóval haladt mellettem.

- Nem szállsz be? - kérdezte. Talán ez volt, sőt biztos vagyok benne, hogy ezek voltak az első szavai hozzám ma.
- Jól vagyok, köszönöm.
- Nem azt kérdeztem, hanem, hogy beszállsz - e? - bunkó
- Nem.
- Biztos? Egyre jobban esik. - éreztem. Hidd el.
- Biztos, menjen csak. Biztos siet.
- Szállj be. Elviszlek.

Magamra néztem, ahogy szét áztam csupán pár perc alatt. Mély levegőt vettem, majd beültem mellé.

Újabb kellemetlen perceket okoztam magamnak ezzel. Egy darabig tűrtem a csendet, majd elegem lett.

- Megkérdezhetem, hogy miért ilyen? - néztem rá
- Milyen?
- Bunkó..
- Tessék?
- Egész este alatt.. Úgy éreztem én nem vagyok elég jó az ön társaságához.
Hozzám sem szólt, a többiekkel ellentétben ön nem is próbált ismerkedni velem. Ha problémája van velem, kérem közölje most. Több kellemetlen helyzetet nem szeretnék.

Megálltunk a piros lámpánál.

- Nincs bajom veled.
- Látszik.. Kiszállok.
- Itt?
- Igen, itt. Innen pár percnyire lakom. Választ úgysem kapok, felesleges megvárnom.

Kiszálltam, majd hagytam, hogy tovább menjen.