Szeretni nehéz.

29.

"Bad days build better days."

★Jimin pov★

-Apa, átjöhet Eun-ji? -kérdezte Mina.

-Persze kincsem, de ugye kész van a házid? -kérdezte Yoongi a kislányunkat.

-Igen. -mosolygott. -És mielőtt megkérdeznéd mindent meg is tanultam. -mosolya még szélesebb lett. -Anyaaa~ átjöhet.. -nem tudta befejezni, mivel köbe vágtam.

-Eun-Ji? Persze jöjjön. De kérlek legyetek halkak, mivel ha Jaehyun haza ér Alexszel nem lesz boldog hogy hangosak vagytok. Illetve ne felejtsd el: ma átjön Seungmin párja is, Minho. (nem az a Minho), és még Felix pasija is, tudod Woojin. Kérlek legyetek halkak. Nekik is mondtam és ők be is tartják legtöbbször. -nevettem fel.

-Rendben anya, köszönöm. -puszilt meg engem és ölelt meg.

-Mindegyik gyerekünk felnőtt. -mondta suttogva Yoongs, de úgyhogy halljam. ű

-Jajj szerelmem ne aggódj. Ez az élet rendje, ez így van jól -csókoltam meg őt. Kopogtak, de már Felix ment is ajtót nyitni. Majdnem elesett és ezen jót röhögtem.

-Szia szerelmem!! -ölelte meg Felix a fiút.

-Szia Felix. -mosolygott. -Üdv Mrs. és Mr. Min. -hajolt meg. -Örülök hogy megismerhetem önöket. -mosolygott kedvesen.

-Szia, te vagy biztos Woojin. -mosolyodtam el. -És tegezz kérlek, Jimin vagyok. -mosolyogtam továbbra is és megöleltem.

Ekkor megint csengettek és mentem kinyitni az ajtót.

-VACSORA IDŐ!! -kiabáltam mire mindenki megfogta és a konyhába ment. -Szia kicsim. -öleltem meg Jaehyunt amikor ajtót nyitottam, beljebb jöttek és itt volt Alex is. -Biztos te vagy Alex.

-Igen, örvendek. Alex vagyok. -hajolt meg.

-Jajj tegezz csak nyugodtan engem. Mrs. Min vagyok, de neked csak Jimin. -öleltem meg. -Menjetek a konyhába már a többiek ott vannak, kivéve Seungmin és Minho. -lettem ideges. -MINHO ÉS SEUNGMIN!! GYERTEK LE!!! -ordibáltam nekik mire lejöttek végre, de kócosan. -Azért remélem gumit használtatok. -nevettem. -Na a konyhába gyermekeim. -mondtam.

-Szerelmeem.. -jött oda hozzám Yoongs. -Nem akarunk véletlenül még egy gyereket? Olyan hamar felnőttek. -könnyezett be. 

-Kicsim, most inkább menj és mosd meg az arcod, majd gyere vissza. -töröltem le könnyeit. Bement a fürdőbe és gondolom megmosta az arcát, addig én pedig bementem a konyhába ahol már ott ültek a többiek.

-Apa hol van? -kérdezte meg Mina.

-Na szerinted? -kérdeztem kuncogva.

-Awww.. elérzékenyült? -kérdezte Jaehyun.

-Igen, de így szeretjük őt, hiszen nagyon szeret titeket, ezért érzékenyült el. -mosolyogtam. -Na gondolom mindenki éhes szóval hozom a kaját. -mondtam és berohantam a konyhába a kajáért. Éppen letettem az edényt amikor apa hívott engem. -Szia apa, mizujs? -kérdeztem tőle.

-Minden rendben, csak gondoltam megkérdezem hogy hogy vagytok mostanában. -mondta.

-Jól vagyunk apa és ti? -mosolyogtam.

-Jól.

Még picit beszélgettünk, de aztán leraktam mert itt volt már Yoongs is. Bevittük a többi edényt és az asztal közepére raktuk hogy mindenki tudjon szedni.

A vacsora után

A vacsora után mindenki elment fürdeni és utána ment aludni. Arról volt szó hogy holnap délután haza visszük a gyermekeket. Mármint a gyerekek párjait, hiszen azért mégis csak eljöttek hozzánk, ránk lettek bízva.

Másnap reggel

Másnap reggel, megint korán keltem de annyira nem zavart hiszen ma Mina jött le nagyon hamar beszélgetni.

-Szia kincsem, hogyhogy ilyen korán fent vagy? -öleltem meg őt.

-Csak beszélgetni szerettem volna. -mosolygott rám és leült a konyha pult mögé.

-Na és miről? -mosolyogtam én is.

-Te mit dolgozol? Dolgozol, de általában csak olyan délelőtt 11-ig, aztán haza jössz. -kérdezte.

-Tudod az nagyapámtól örököltem egy divattervező céget. Na hát most azt vezetem. -pusziltam meg.