Gondozóház

Matek vizsga

Egy matek vizsgám volt aznap. Reggel kissé nyugtalanul ébredtem. Ahogy feküdtem az ágyban, nem tudtam lerázni a félelememet. Nem akartam iskolába menni és szembenézni a vizsgával.

Amint anyu bejött a szobámba, hogy felébresszen, nehezen felkeltem.

„Mi a baj, Gáborka? Beteg vagy?" Anya kérdezte.Úgy tűnik észrevette, hogy nyugtalan voltam.

„Anya, nem érzem magam olyan jól" mondtam „Egy... egy matek vizsgám van és félek, hogy megbukok."

„Ó te annyira okos vagy, biztos vagyok benne, hogy átmennél!" Anya biztatott. „Bár tényleg úgy tűnik, hogy betegre idegeskedted magad. Lehet, hogy jobb lenne ha itthon maradnál, és én beszélnék a matek tanárral?" javasolta és én bólintottam.

Anya a homlokomra tette a kezét, és összevonta a szemöldökét. „Úgy tűnik hőemelkedésed van. Tényleg lebetegedsz nekem! Menj vissza az ágyba."

Anyuci lement segíteni a hugomnak, engem hátrahagyva. Egy óra múlva hazajött. Hőmérővel a kezében jött be a szobámba.

"Rendben, drágám, remélem sikerült egy kicsit pihenned. Nézzük meg, milyen a hőmérsékleted. Feküdj a hasadra. Ezt be kell dugdom a popódba." Utasított.

„Anya, muszáj?" kérdeztem bágyadtan.

„Természetesen muszáj, drágám. A popódban való mérés pontosabb leolvasást ad. Különben honnan tudnánk, mennyire beteg vagy?" Magyarázta.

Lehúzta az engemet takaró paplant, megfordított, és lehúzta a pizama alsómat és a pelusomat. Megragadt egy kis síkosítót az éjjeliszekrényről, és belemártotta a hőmérőt.

"Rendben, Gábor. Vegyél egy mély levegőt" javasolta, miközben belém tolta a hőmérőt.

A hőmérő hideg, merev, és kellemetlen volt. Amikor kivette a hőmérőt, púztam egy kicsit. Anya megérezte, hogy zavarban vagyok, és megnyugtatott, hogy minden rendben van.

"Egy kis puki mindenkivel előfordul!" mondta vigyorogva.

A vigyora gyorsan homlokráncolásra változott, amikor rájött, hogy a hőmérsékletem kicsit magas.

„Kicsit lázas vagy" mondta. „Menjünk vegyünk egy hideg zuhanyt. Azután meg adok egy kúpot, és minden rendben lesz."

"Köszönöm, anya" mondtam.

A hideg fürdő meglepően kellemes volt. Miután kiszálttam, anyu leterített egy törölközőt a szobába, ahova ráfeküdtem. Anyu behozta a lázkúpot és egy krémet, amivel bekente a popsimat.

„Most pedig sóhajt egy nagyot." Anyu kérte, és gyengéden benyomta a kúpot.

Ahogy telt a nap, nem tudtam megállni, hogy egy kicsit bűntudatom legyen, amiért kihagytam a matekot. De hálás is voltam, hogy pihenni tudtam.

Másnap elmentem az iskolába, vizsgáztam matekból, és bár nehéz volt, büszke voltam magamra, hogy szembenéztem a félelmeimmel, és nem kerültem el a kihívást.