𝙼𝚢 𝚐𝚒𝚛𝚕 |18+|

9. - Megérkezés

Vettük ki a cuccainkat, mikor megszólított minket egy nő.

- Üdvözöllek titeket! - mondta fülig érő mosollyal. - Levi, megkérhetnélek arra, hogy leparkolj a parkolóba?

- Persze. - nézett rám, majd be ült a kocsiba és elhajtott.

- Lássuk csak. - tette össze két tenyerét. - Milyennek vélitek a helyet?

- Nem rossz. - vágta rá egyből Dave, Alex pedig csak bólogatott.

- Mit kéne mondanom? - ráncoltam össze a szemöldököm. - Most érkeztünk meg.

- Ó..- lepődött meg. - Meg fog tetszeni idővel, azt garantálom.

- Persze. - forgattam meg a szemem.

- Jaj, de buta vagyok. Be se mutatkoztam. Olivia vagyok, az igazgató helyettes.

- Én Alex, ő Dave, és a makacs pedig Mia. - mutatott ránk Alex.

- Örülök nektek. Nos, a szobátokat a lányom Leila, fogja nektek bemutatni, az igazgatót pedig később fogjátok megismeri, most sok a dolga. - intett egy lánynak, hogy jöjjön ide. - Ő Leila.

- Hali. Leila vagyok. - fogott kezet velünk sorban. - Bozonyára elfáradtatok az úton, szóval menjünk is, és megmutatom a szobátokat.

×

A szobába benyitva úgy éreztem magam, mint aki mindjárt ide rókázik. Tiszta színes, és fényes. Azonnal elhúztam a függönyt.

- Látom, nem szereted a fényt. Valahogy megértem. - lépett közelebb Leila. - De amúgy tetszik?

- Túl csicsás. Te rendezted be?

- Nem. - nevetett. - Én jobban rendeztem volna be.

- Képzelem. - ültem le.
- Amúgy..a szőke hajú fiúnak, van valakije? - kérdezte. - Dave igaz?

- Te aután nem habozol. Ne légy ennyire kíváncsi. - forgattam a meg a szemem.

- Bocsánat.. - lépett hátra.

- Minden tini lány ilyen idegesítő mimt te? - kérdeztem flegmán.

- Ööö...- dadogott, majd beléptek a fiúk.

- Úú. De lányos. - fogta be a szemét Dave.

- Ez aztán a lány szoba. - nevette Alex.

- Mi járatban erre fiúk? - kérdezte Leila.

- Gondoltuk, hogy körül nézünk. - mondta Dave.

- Ó értem. Ne vezesselek körbe titeket?

- Nem kell. - pattantam fel az ágyról, a fiúk felé sietve.

- Ez a csaj magyon idegesítő. - mondta Dave.

- A nyavagjós hangjával. - mondtam.

- Hova sietünk ennyire? - kérdezte Alex.

- Állj. - álltam meg. - Itt van. A szoba, ahol őrzik a jogart.

- Csúcs. Ez könnyen ment. - mondta Alex.

- A fénye..nem tudok ellenállni neki..annyira hívogató. - nyomtam le a kilincset.

- Hé, hé, hé. - fogott le Dave. - Kislány. Nyugi. Majd megszerezzük.

- De nekem most kell! - erősködtem.

- Nemsokára eljön az idő amikor a kezedbe foghatod, gyosan eltelik az idő, hidd el. - fogott szorosabban.

- Nem bírok várni. - ki akartam szabadulni, de esélyem se volt.

- Mi folyik itt? - jelent meg Levi.

- Hé! Levi! - mentem oda hozzá.

- Igen?

- Segítened kéne. - simítottam meg a karját. - A jogar..

- Mi van a jogarral?

- Látnom kell! - emeltem fel a hangom.

- Majd egyszer. - jött közelebb. - De az még nem most van.

- Légyszi, szépfiú. - könyörögtem neki.

- Na jó. Az igazgatóihoz most! - utasított.

- Mi? Nem!

- De! - lökött meg.

- Ha mégegyszer hozzám érsz, esküszöm nem úszod meg élve! - kiabáltam rá.

- Mégis mi folyik itt? - jelent meg egy férfi, aki bizonyára az igazgató volt.