𝙼𝚢 𝚐𝚒𝚛𝚕 |18+|

11. - Vele

Majd szenvedélyesen megcsókolt.

Ekkor valaki kopogott az ajtón.

- Ki ez? - húzódott el Mia.

- Nem tudom. - sóhajtottam.

- Most mit csináljunk? - kérdezte.

- Ella! - kopogott ismét Levi. - Bent vagy?

- Mindjárt! - ordítottam.

- Hé. - fogta meg az arcom Mia. - Ha meglát, végünk.

- Bújj el a szekrénybe! - utasítottam.

- Mi? Most komolyan, egy szekrénybe?

- Inkább ez. - csuktam rá a szekrény ajtót.

- Mit akarsz? - nyitottam ki az ajtót.

- Minden oké? - tette fel a kérdést, majd belépett a szobába.

- Persze fáradj beljebb. - forgattam a szemem. - Tudod nem érek rá.

- Miért? Tán tervezed hogyan lopd el a jogart?

- Kuss. - léptem közelebb hozzá. - Mondtam már, nem azért jöttünk.

- Ha te mondod. - ült le az ágyamra. - Akkor mit csinálsz?

- Tanulnék. - ültem le mellé.

- Ó, igen? Rám sincs időd? Folytathatnánk a múltkorit. - suttogott a fülembe.

Nos, azért csináltam, hogy közelebb kerüljek a jogarhoz, de mint kiderült, egy bunkó paraszt. Amúgy is itt van Mia, őt pedig túlságosan szeretem, hogy ezt tegyem vele.

- Mit? - játszottam magam.

- Hát..tudod.

- Jaa. - álltam fel. - Tudod, arra gondoltam hogy lehetne valamiről írni, amire kaphatnék valami jegyet..

- Mire gondolsz? - mosolygott.

- Hát, jó benyomást akarok kelteni a többieknek.

- Igen? Miről szeretnél írni? - húzott az ölébe.

- A jogarról. - ajkaimat közelítettem övéhez, de el húzódott.

- Segítek, csak szólj majd.

- Oké. - csókoltam meg, amit viszonzott, majd hátra dőlt az ágyon, magával húzva engem is.

A terv eddig sikeres, ahogy elterveztem. Elkezdett vadabbul csókolni, mire valaki benyitott.

- Mi a.. - állt meg Dave az ajtóban, mire Levi felpattant, magáról ledobva, és kirohant a szobából.

- Kösz. - ültem fel az ágyon. - Rontsd el a tervem.

- Ez a terved? - akadt ki. - Hogy lefekszel vele?

- Közelebb kerültem volna a jogarhoz! - álltam fel.

- Ez nem lesz gyors terv. - forgatta a szemét. - Én már nagyon haza akarok menni, hiányzik a nővéred.

- Nekem is! - emeltem fel a hangom.

- Jó, de te nem vagy szerelmes belé.

- De a nővérem, és hiányzik. - mondtam. - Jó, tudod mit? Inkább menj ki.

-Oké. - sétált ki az ajtón, majd becsapta.

- Segítenél kijönni?

- Nem tudsz kijönni egy szekrényből? - nyitottam ki a szekrényt.

- Amint látod, nem. - mosolygott, mire magamhoz húztam, és megcsókoltam, amit egyből viszonzott.

- Ell. - szakította félbe a csókot. - Menj már hátrébb.

- Minek?

- Beleesünk a szekrénybe, te hülye.

- Nem fogunk. - csókoltam, meg majd, tényleg beleestünk.

- Megmondtam. - mondta, mire felnevettem.

- Leszarom mit mondassz. - csókoltam meg ismét, mire ő vetkőztetni kezdett.

- Nem egy szekrényben akarlak megdugni. - lihegte, mire leszálltam róla.

- Valóban? - álltam fel, majd nyújtottam neki a kezem.

- Valóban. - fogta meg a kezem, majd felhúztam. Felállt, majd elkezdett vetkőzni, amit én csak néztem.

- Mivan, vetkőzni se tudsz? - szólt be.
- Nem. - kezdtem, én is neki.

- Segítsek? - állt mögém, majd kicsatolta a melltartóm.

- Kösz. Innen már boldogulok. -
mondtam.

- Haladj már. -toporzékolt, mint valami kisgyerek.

- Kuss. - fogtam be a száját, majd az ágyra döltem vele együtt.

- Kussolj te. - ült rám, majd megcsókolt.

- Remélem tudod mennyire utállak, hogy ide küldtél minket.

- Tudom. - ment lejjebb, mire fel nyögtem, és elengedtem magam, hogy csináljom bármint, amit csak szeretne.
Ha kiderül ez, nekünk végünk.