Tinivágyak

Házibuli-sztori

Jennifernek hívnak, de szoktak Jeninek vagy Jeffinek is nevezni. Hajam fekete, szemem barna. Nemrég töltöttem be a 19 évet. Fiúm komolyan még soha nem volt, ezért barátnőm, Mannine sokszor lekorhol.

- Ilyen időben, mint amilyenben vagy, már szinte mindenkinek van fiúja. Neked meg...

Egyszer odajött hozzám:

- Te, nem akarsz egy házibuliba eljönni?

- De, igen.

- Akkor jó! Hol találkozzunk?

- A szupermarket előtt. Jó lesz?

- Akkor a szupermarket előtt, este nyolckor! Oké?

- Oké!

Hazamentem, elmosogattam, kitakarítottam, majd lefeküdtem pihenni. Anyu ébresztett fel:

- Hahó, már hét óra!

Én úgy ugrottam ki az ágyból, mintha bolha csípett volna meg.

- Most meg mi a bajod? De friss lettél! - mondta anyu.

- Persze, mert ma házibuliba megyek és megígértem, hogy nyolcra ott leszek a szupmark előtt!

- Hol?

- A szupermarket előtt. Ott találkozom Mannine-el.

- Ja, vagy úgy! Akkor siess, nem is zavarlak!

Miután kiment a szobából, én meztelenre vetkőztem, majd felvettem egy kivágott, dekoltált ruhát. Azután egy igazán mini szoknyát, ami a combom feléig ért. Alatta semi nem volt. Kirúzsoztam magam, magassarkú cipőt vettem fel, klipszeket raktam magamra, hajam megigazítottam, és már mentem is el.

Épp időben értem oda. Mannine már várt rám.

- Már azt hittem, nem jössz! Hű, de jól nézel ki! Majd figyeld meg, hogy buknak majd rád a fiúk!

- Kösz!

Megálltunk egy művelődési ház előtt és bementünk. Mannine megkérdezte az egyik sráctól:

- Ugye itt lesz a házibuli?

- Igen. Tessék csak beljebb fáradni!

Hamar megtaláltuk a csoportot. Mindig csak Mannine mellett voltam. De az emberre csak rájön egyszer... Megkérdeztem tőle, merre van a vécé. Azt mondta, hogy az első emeleten jobbra.

Miután elvégeztem a dolgomat, valahogy nem találtam meg a többieket. Egyszer csak szembejön velem egy jó kinézésű srác. Megkérdeztem tőle:

- Merre van a vécé? - úgy látszik, megzavarodtam, hogy hogyan kérdezhetem ezt, mikor az előbb voltam ott. Lehet, hogy ez a fiú engem megzavart? Talán belezúgtam?

- Ott, jobbra! - mutatott arra, amerről az imént jöttem.

- Bocs, meg vagyok keverve. A többieket keresem.

- Én is hozzájuk megyek, hercegnőm.

Erre én persze elpirultam. Ő átkarolt és elkísért. Útközben kiderült, hogy őt Patricknek hívják, és hogy 21 éves. Hogy milyen jól nézett ki! Csúcs volt! Most már tényleg belezúgtam!

Mikor megérkeztünk a többiekhez, Mannine fogadott:

- Látom, már fogtál valakit.

- Ugyan! - pirultam el.

Éppen egy lassú szám ment és Patrick bevitt táncolni. Úgy éreztem, hogy mienk csak a világ és minden megszűnik körülöttem. Csodálatos érzés volt!

Csak hát mindennek végeszakad egyszer, így a zenének is vége lett. Az egyik sarokban találtam újságokat, de mivel sötét volt ott, olvasni nem tudtam. Hirtelen azt érzem, hogy valaki a két kezével benyúl a ruhám alá és megfogja a mellemet és simogatni kezdi. Felnéztem és láttam, hogy Patrick az. Erre azt mondtam neki:

- Ne itt! Egy termet kerítsünk, ahol senki sincsen, oké?

- Oké!

Találtunk a másodikon egy eldugott termet, ahol félhomály volt. Hál' égnek benne volt a kulcs, ezért magunkra zártuk az ajtót. Utána megcsókoltuk egymást, miközben a ruhám alatt a mellemet simogatta. A ruhámat és a szoknyámat kioldottam és lehullott a földre. Ott álltam meztelenül.

Odamentem az asztalhoz és végigfeküdtem rajta. Közben ő is levetkőzött, így meztelen lett. Odajött hozzám és puszilgatni kezdett. Először a nyakamat, a hónomat, és végül a mellemet. A kezemet felraktam, így a mellem szinte kifeszült. A mellbimbóim megkeményedtek, ahogyan a nyelvével izgatta, és puszilgatta a szájával Patrick. Úgy feküdtem, hogy a lábaim lelógtak és szét voltak tárva.

Hosszas puszilgatás után lejjebb ment a lábaim felé. Először a combom belső részét puszilgatta, amivel nagyon, de nagyon izgatott. Ezután a szeméremdombomat simogatta, puszilgatta. Azt hittem, hogy beleőrülök az izgatottságba. Majd elért a nyílásomig, és az ajkakat széthajtva nyalogatni kezdte a csiklómat és a környékét. Meg se tudtam szinte szólalni, csak nyögdécselni a jó érzéstől:

- Aaahh... még! De jól... ahhh... csinálod... ahh... Kitűnő... aahhh... nyelvelj... aahhh még! Aahhh...

Ezek után alám feküdt a szőnyegre és én szinte a fejére ültem szétterpesztett lábakkal, úgy nyalogatta a csiklómat.

Közben hozzáférhettem a vesszőjéhez, így egyszer csak a kezemmel, máskor a számmal húzogattam föl-le a bőrét, és ezzel izgatva a makkját. Nyelvemmel a makkjának a piros karimáját izgattam leginkább. Ezért néha abbahagyta a csiklóm nyalogatását, és fel-le nyögdécselt:

- Ahh... de jól... csi... ahh.. nálod! Ahh...

Majd megfordultam és ráültem a vesszőjére. Mozgattam a csípőmet jobbra-balra, hogy a makkja a falamhoz dörzsölődjék. Közben a ritmuson gyorsítottam. Ő a mellemet hol simogatta, hol megnyalogatta, puszilgatta. Mikor túl gyorsnak éreztem az iramot, leszálltam a „nyeregből" és a számba vettem a vesszőjét, és így izgattam tovább. Úgy feküdtem, hogy ő is izgassa a csiklómat.

Nemsokára kifolyt az ondója és elégedetten sóhajtottunk mindketten, mivel én is, szinte egyszerre elégültem ki vele.

Először ő öltözött fel, majd engem öltöztetett. Még utólag a ruha alatt megsimogatta a mellem, és utána kiléptünk a folyosóra. Mikor odaértünk a többiekhez, Mannine már várt minket. Jól leszidott:

- Már megint hol voltatok? Fél órája kereslek titeket!

- Csak körülnéztünk az épületben. Úgy látszik, elkerültük egymást - mondtam én.

- Nem tudjátok, hogy mi van a második emelet 207-es termében? Olyan furcsa hangok voltak... Nem tudjátok?

- Mi már honnanm tudnánk? Mi soha nem voltunk ott... - mondtam én.

- Akkor jó. Kíváncsi voltam csupán...

Mikor a bulinak vége lett, azt mondtam Mannine-nek:

- Ne kísérj ma haza! Partickel megyek.

- Oké.

Patrick átkarolt és elindultunk az utcán. Végül megálltunk a házuk előtt. Patrick újra megcsókolt forró ajkaival, majd azt mondta:

- Mikor találkozzunk?

- Amikor csak akarod, Patrickem! Bármik...

Ezt a mondatomat Patrick zárta le egy csókkal.