Tinivágyak

Inas voltam a középkorban

Egy váratlan dolog miatt véletlenül a középkorban találtam magam.

A várúrnak nagyon megtetszhettem, mert egyből kinevezett személyes inasának, pontosabban a feleségét és a lányát kellett kiszolgálnom.

A furcsa ételek és emberek megtették a hatásukat, így lassan beilleszkedhettem közéjük. Szép ruhát is kaptam a várúrtól.

Egyik alkalommal a várúrnak több napi - legalább egy hetes - portyázásra fájt a foga. Így az összes férfiszemélyt - szolgálókat, inasokat stb. - magával vitte, kivéve engem, mert én a feleségét és a lányát szolgáltam ki. Mindefölött megbízott bennem. A felesége fiatal volt, 20-30 körüli, a lánya pedig már 17-18 (fogadott lány volt).

Miután a várúr és népe elhagyta a házat, egy csepp nyugtom nem volt. A női személyzet, illetve a „nemesek" nemi élete is rám hárult, amit leírok.

Már az elutazás utáni másnapon magához hívatott a várúrnő.

- Segítene levenni ezt a ruhát?

- Hát persze, úrnőm! - képtem oda.

- Akkor térdeljen le és alulról emelje fel! Lassan, mert baja lesz!

Óvatosan emeltem egyre feljebb. Csodás lábai voltak. Legszívesebben végigpusziltam volna őket.

- Most pedig csukja be a szemét! - szólt rám. Persze nem csuktam be, ezt ő nem is láthatta, hiszen a szoknya eltakart engem. Hú, micsoda szőrzete volt!

Eközben ő felül bújt ki a ruhából. Már a derekánál tartottam, aztán előbukkantak a mellei. De csodás, gömbölyűek és feszesek voltak! Ekkor gondoltam egyet. Mivel ő épp kibúvóban van a ruhából, így a kezét nem tudta használni, a lábát pedig azért nem, mert különben elesne. Így a szoknya fogásáról áttértem a mellére, mindkét kezemmel azt fogtam meg. Ő elkezdett sikoltozni, de a hangját a ruhától nemigen lehetett hallani, ő maga pedig nem tehetett semmit. Ráhajoltam a mellére és nyalogatni, szívni, szopogatni kezdtem. Hamar ki is hegyesedett. Aztán a kezemmel a testét simogattam. Furcsamód felfigyeltem arra, hogy a sikoltozások helyett furcsa hangok, nyögések jönnek a ruhából.

A mellei után a mellközét nyalogattam, majd egyre lejjebb jöttem. Végül alá térdeltem és csókolózni kezdtem az ajkaival. Ő rángatózni kezdett, de én lefogtam, és csak nyalogattam, harapdáltam a nyílásajtót. Nyelvemmel néha-néha benyalintottam a barlangjába, majd a csiklójával kezdtem játszadozni. Ő már vonaglott. A csiklója nagyon megduzzadt és forró lett. Végül pedig a forró folyadékot éreztem a nyelvemen. Felülről elégedett sóhajok érkeztek.

És ekkor sikerült levennie az úrnőnek a ruháját.

- Hát tudja, maga nem az esetem - kezdte bosszúsan -, de azért egész jól csinálja! Maga lesz a mindenes szolgám! - fejezte be csillogó szemmel. - Most pedig fel is avatom! - szólt. Odamentünk az ágy széléhez, ő leült, nekem elővette a vesszőmet, és azt mondta: - Akkor dugjon meg!

- Természetesen, úrnőm! - feleltem a szokásos szöveget. Ráhajoltam és beléhatoltam. Ő a csípőjét elkezdte mozgatni, én pedig a ritmust adtam. Akciójának következményeképpen az volt az eredménye, hogy a makkom a falához dörzsöljem, de így hamarabb lettem kész, mint általában. De szerencsére együtt mentünk el.

- Még, még! - szólt az úrnő.

- De fáradt vagyok! - feleltem.

- Igen? Maga fáradt? Amikor én parancsolom? Vagy nem dolgozik nálunk, vagy elmondom a férjemnek, ha hazajön, vagy kielégít! Döntse el és jól vésse az eszébe! - szólt rám.

- Igenis, úrnőm! - feleltem alázatosan.

- Akkor most pedig kezdjük újra, drágám! - szólt bársonyos hangon. Így egész éjszaka dugnom kellett.

Egyik nap viszont a lányának kellett felvilágosító módszer. A lányt mindenki csak hercegnőnek hívja. Mikor bementem, elejtette a fésűt. Ő felállt és azt mondta:

- Keresse meg nekem! Addig hogy nézek ki?

- Igenis, hercegnő, csodálatosan! - és letérdeltem, hogy megkeressem. Meg is találtam, pont felette állt. A terv ismét megkovácsolódott bennem. Gyorsan bebújtam a szoknyája alá és felemelkedtem térdre, a szoknyáján belül.

- Hé! Mit képzel? Azonnal jöjjön ki! Nem hall... ja...? Az... on... nal... jöj... jön... ki! A p... a... ahhh.. ahhh!

Amint a dombját megláttam, rávetődtem, nyalni-falni kezdtem. Majd a csiklóját. Ekkor már nyögdécselt. Odahúzott a székhez, felhúzta a lábait, széttárta, hogy jobban odaférjek. A fejem pedig szinte nyomta a barlangjába. Mikor pedig már alaposan felizgattam, meredő botomat behelyeztem és betoltam tövig. A ritmust én adtam, ami egyre gyorsabbá vált, majd pedig beleélveztem.

- Még akarom, még! Ne húzza ki! - Szóval úgy látszik, hogy ő is kielégítetlen vágyakkal rendelkezik.

Kigomboltam a ruháját és a mellét vettem kezelésbe. A „formázás" során hamar megkeményedett, és a bimbói igencsak hegyesek voltak. Élvezet volt szopni őket! Aztán másodjára is készek lettünk.

- Maga lesz a személyes szolgám, jó? - kérdezte ugyanazt.

- Természetesen, hercegnőm! - feleltem a sablont.

Így szinte az egész napomat az ágyban töltöttem. A nap egyik felét az úrnőnél, a másikat a hercegnőnél, este pedig kipihentem magam.

Úgy látszik viszont, hogy más is megirigyelte őket: az öltöztetős lány, aki úgy 20-22 éves lehetett. Egyik alkalommal, amikor senki sem volt a környékemen, odajött hozzám:

- Mást se hallok, csak azt, hogy milyen jól dugsz! És csak őket tudod megbaszni?

- Nem. Például téged is. Hajolj le!

Lehajolt, hátulról felhúztam a szoknyáját és a vesszőm belédugtam. Aztán a csüngő melleit kezdtem simogatni. Így aztán végül beleélveztem.

- Most már elhiszem a mendemondákat - felelte csillogó szemekkel.

Ezt a hetet - amíg távol volt az úr és népe - szexhétnek neveztem el, mert ennyit egyfolytában még nem dugtam. De tőlük is meg kellett válnom, mert hívtak vissza a jelenbe. Mikor hazajöttem, megkérdezték:

- Na, milyen volt? Unalmas?

- Aha. Hát, egy inas élete milyen legyen?

„Mindig ugyanaz: a szex" - tettem magamban hozzá.