Tinivágyak

Sötét-diszkó-beli buli-sztori

Helló! Angelanak hívnak, és 17 éves vagyok. Most Jackkel járok. Ennyit előzetesnek magamról.

Jack minden nap a suli előtt vár engem úgy, mint ma. Szőke haja meg-meglebbent a nyári szélben. Úgy fél órája várhatott rám.

- Nos? Hova megyünk ma? - kérdezte, miközben átkarolt.

- Bárhova, ahova csak akarod! - feleltem.

- Oké! Akkor délután elmegyünk egy kiállítást megnézni, jó?

- Jaj! De az olyan unalmas!

- Ugyan, dehogy lesz unalmas, hiszen a nagyapám házában lesz.

- Ja, úgy! Úgy mindjárt más. Mehetünk!

Elmentünk a Reckab hegyre és kerestük Jack nagyapjának a házát. Jack útközben elmondta, hogy a nagyapja már meghalt, ezért nem lakik ott senki, de az egész családnak van kulcsa a házhoz.

Mire egy kastélyhoz értünk, Jack megállt és azt mondta:

- Íme, a ház!

- Mekkora kastély!

- Fáradj beljebb! - és már nyitva is volt az „ajtó". - Ezt a házat csak közös rendezvényekkor szoktuk használni. Emiatt „sötét-diszkónak" hívom, mivel sötét az van, és csak dáridó szokott itt lenni. Nyugodtan levetkőzhetsz, mert meleg van.

- Oké! - de nem volt mit levennem. - De mit?

- Amit akarsz. Na, megnézzük a képeket?

- Persze! - mondtam, majd fölvezetett egy lépcsőn és egy folyosón. Kijutottunk egy hatalmas terembe.

- Itt vannak a képeink - mondta. - Melyiknél kezdjük?

- Ennél!

- Ez Rembrandt festmény.

- Nahát! Ilyen gazdag volt a nagyapád?

- Igen - mondta és a hátam mögé állt, úgy mondta, hogy melyik festmény melyik. Egyszer csak azt érzem, hogy benyúl az ingem alá és a mellemet simogatni kezdi. - Ugye, milyen jó? - Nem tudom, hogy ezt mire értette, arra, hogy tetszik-e a mellem simogatása, vagy arra, hogy milyenek a képek.

- Igen.

Erre szembefordultam vele és megcsókoltuk egymást. Közben levettük az ingeinket és félredobtuk őket, majd tovább néztem a képeket, miközben ő a szép melleimet simogatta. Majd az egyik képnél a táblát megnyomta és kinyílt egy titkos ajtó.

- Ez hová vezet?

- Majd meglátod! Erről a helyről csak én tudok a családban. - Mire beléptünk, becsukódott mögöttünk az ajtó és elkezdett süllyedni a talaj a lábam alatt - Ne félj, csak egy „lift".

- Pedig úgy megijedtem!

Egyszerre egy fülkében találtuk magunkat. Amint a liftről leléptünk, egy ajtó nyílt ki előttünk. A helyiségben sötét volt.

- Lépj be - mondta -, és várj egy picit!

Az ajtó mögöttem becsukódott és vártam. Egyszer csak Jack megjelent és megcsókolt. Miközben magához húzott, akkor vettem észre, hogy nincsen rajta semmi.

- Várj, levetkőztetlek! - és már a mellemet puszilgatta, nyalogatta, simogatta. Eközben a keze benyúlt a miniszoknyám alá és a bugyimat lehúzva elkezdte simogatni a fenekemet és a combomat. Majd leguggolt, így a szeméremdombom a szájához került és a szőrzetemet elkezdte a nyelvével izgatni. Majd puszilgatni kezdte, és a nyelvével a lábam között is nyalogatott úgy, hogy ki-be húzogatta a nyelvét, hozzádörzsölve a szeméremdombomhoz és a nyílásomhoz.

Találtam egy fotelt, és a lábaimat a karfára tettem, ezáltal szétterpesztve ültem ott, zöld utat engedve a nyelvének, ujjainak, vesszőjének. A nyelvével a csiklómat és környékét nyalogatta, miközben én az izgalomtól és az örömtől nyögdécselni és sóhajtozni kezdtem.

- Gyerüüü-üüüü-ünk! Ahhhhh... még! Aaahhh... Nyaloooohhhhhgasd! Aaaahhh... - közben a fejét simogattam, és szinte belenyomtam a hüvelyembe.

Majd - miután jól felizgatott - a vesszőjét jó mélyre bevezette, és előre-hátra mozgott. Én a csípőmet mozgattam. Már magamban éreztem,m hogy milyen forró a makkja. Ezért kivettem és szopogatni, szopni kezdtem.

Egyszer csak a számba ömlik valami (az ondója) és a nyelvemmel tovább izgattam, hogy még-még! Ő már a kielégülés sóhajait hallatja. Utána leguggolt és a nyelvével engem is kielégített.

Még utána simogattuk egymást (hogy milyen merev volt a vesszője!) és felöltöztünk. Majd beszálltunk a liftbe és még ott is simogattuk egymást. Búcsúzólag megcsókoltam a száját és a nadrágját, ahol a vesszője volt, és hazamentünk.

Másnapra semmit nem tanultam. A tanárnő is megkérdezte tőlem:

- Nos, Angela! Miért nem tanultál? Csak nem szórakozni voltál?

- Hát...