Életünk a tét

19.

Lia

1 év,  ennyi telt el mióta újra a nyilvánosság elé tártuk a kapcsolatunkat.

1 év, hogy újra visszatértem a versenypályára. 

1 év, teljes harmóniában és szeretetben.

Kedvesem,

Itt állok a tűzpiros, ruhámban a tükör előtt várva arra, hogy elinduljunk a Ferrari karácsonyi gálára.  1 év telt el, de mintha tíz év lett volna . Charles világbajnok, Mick a pilótánk lett. Mattiától elköszöntünk, apa teljes mértékben nyugdíjazta magát és beutazzák a világot anyával. Lewis visszavonult, Lando szerelmes, Max megházasodik. Mindenki boldog és az álmát éli. 

És, hogy mi van velem? Na hát az  már egyáltalán nem ilyen felhőtlen. Imádtam az elmúlt időszakot, szerettem a fiúkkal utazni, szerettem szeretve lenni. Azonban, néhány hete valami megváltozott. Charles, egyre több időt tölt távol az otthonunktól és ezzel együtt tőlem is. Mick, próbálja kerülni a beszélgetéseink során a Charleshoz kapcsolódó témákat. Érzem, hogy valami olyan fog következni ezután amire nem vagyok felkészülve. Vagyis inkább nem vagyunk felkészülve. Igen, ketten vagyunk egy testben. Már itt vagy velem kedvesem, apukád még nem tudja de ígérem hamarosan az ő hangját is hallhatod majd. 

Lia, kész vagy mehetünk?-hallottam, Charles hangját a folyosóról ezért el is indultam, hogy ne legyen vita már az indulás előtt. És igen az elmúlt két hétben semmit, nem tudtam úgy csinálni, hogy az neki is megfeleljen. 

Igen, mehetünk is.-és indulhatott is a néma csendben megtett út. Persze amikor odaértünk, teljes harmóniában szálltunk ki a  kocsiból, annak érdekében, hogy holnap ne legyen tele találgatásokkal az egész sajtó. 

Miután minden támogatóm megérkezett, kezdetét is vette a soha véget nem érő bájcsevely. Sosem szerettem, most pedig igazán nem volt hozzá hangulatom és ez érződött is. Szerencsére, anyáék is el tudtak jönni és így nem nekem kellett utolsónak távozni. 

.....

Hazaérve újra a tükör előtt, elhatároztam magam. Holnap este elmondom Charlesnak, hogy egy csoda növekszik bennem. Remélem, boldog lesz és minden visszatér a régi kerékvágásba. Igen, persze tudom, semmit nem old meg egy gyerek, de azért remélem így könnyebben visszatalál majd hozzánk. 

Mire beértem a hálószobánkba, már aludt így csak mellé bújtam és vártam, hogy álom jöjjön a szememre és minél előbb holnap legyen, hogy megtudjuk beszélni a dolgokat.