legjobb barátod. (lestappen ff)

8. Max...

-Végre otthon vagyok. Szívta be Max a Holland levegőt.

-Baszki olyan szarul aludtam.

-Ha haza értünk alhatsz, és az én ágyam sokkal de sokkal  kényelmesebb lesz neked el hiheted. Addig csinálok neked valami kaját.

-De te is pihenj kérlek,neked is ki jár.

-Fogok,ne aggódj miattam Charlie.

-De,mindennél jobban aggódok. Sajnálom. Most te szépen aludni fogsz, mellettem,a te sokkal de sokkal kényelmesebb ágyadban,ahogy mondtad.

-Nem baj?

-Nem,csak fogd be és ne legyen meleged.

-Hah. Egyébként tényleg ne aggódj értem.

-Nem fogok. De, nagyon is fogok de ezt nem most fogom vele megbeszélni.

Én be bújtam az ágyába eltelt 5 perc és jött ő is. Én egészen jól aludtam de arra keltem hogy Max sehol. Egyből elindultam meg keresni. A szomszéd szobába volt és telefonált. Én csak hallgatóztam.

-De apa,nem,nem,ez nagyon nem fair. Nem,nem szeretem Kellyt. Elmondtam hogy mást szeretek. Sajnálom,tudom hogy kurvára nem örülnél ha tudnád ki az. Penelope jól van. Igen,meg tudjuk oldani. Charliet ne vedd a szádra. Ő egy jó ember apa. Ne csinálj vele semmit kérlek. Tudom hogy most mi lesz. Én vagyok a világ legrosszabb fia, én nem leszek soha elég jó. Sose voltam. Ne ordibálj kérlek. Oké. Oké. De Charlest hagyd. Heló.
-Charlie? Nézett rám én már sírtam.

-É-én nem hisz-hiszem hogy jól vagy. Meg foglak védeni az apád elől. Nehogy rejtegesd hogy mivan veled előttem,mert én meg foglak hallgatni. Fogtam meg a vállát.

-Menjünk vissza aludni. Keveset aludtunk. Mutatott az ágyra.

-Jó,oké. Be feküdtünk az ágyba. Nagyon lefagytam amikor Max átölelt és magához húzott és azt sugta:

-Köszönöm.

El is aludtunk pár perc múlva. Nagyon jól esett hogy át ölelt.

-Max,ne,ne,ne lőjenek! Ordibáltam de nem hallgattak rám.

Megint rosszat álmodtam,le lőtték Maxet. Annyira rossz volt. Fel keltem és wcre akartam menni de Max keze még mindig hozzá szorított. Próbáltam ki férkőzni a kezeiből, kevés sikerrel.

-Hova hova? Nézett rám Max amikor fel kelt.

-Csak wc-re, nyugodj meg.

-De hát...

-Szid! Ne! Kérlek!

-Jó,de itt vagyok..

Amikor végeztem Max eltűnt az ágyból. Körül néztem a házban és a konyhában volt.

-Mit csinálsz Szid? Mentem mellé,nem válaszolt. Amikor elindultam megfogta a kezem és hátulról meg ölelt.

-A kedvenced.

-Oké. Én le vettem a kezeit a mellkasomról ahogy haladt lejjebb és a konyha melletti kanapéra le ültem.

-Naa,ne legyél ilyen. Jött a konyha pultból.

-Jó.

-Kérlek. Le ült mellém.

-Oké,mondtam,jó.

-Aha. Egyszer csak megcsókolt. Vissza csókoltam. Hátra döntött miközben a bele túrt a hajamba a nyakam felett és haladt lejjebb a csókjaival. A nyakamnál megállt és ki szívta a nyakam, jó hosszasan. Nagyon jól csinálta, őszintén.
-Max,Max,Max! Jobb ha figyelsz a kajára.

-Ja,lehet. Kicsit kínos volt mert ez után,hát... El kell terelnem a témát.

-Ohm, és nem is tudtam hogy tudsz főzni.

-Pedig tudok! Nevetett.

Kész lett a kaja,lasagna volt. Nem tudom honnan tudta hogy az a kedvencem. Egész jó volt a lasagna.

-Szóval,ízlik?

-Persze,igen. És én ízlettem neked? Kérdeztem fel húzott szemöldökkel. Majd el nevettem magam.

-Még szép. Nevetett ő is.