Kpop Oneshootok tárháza

🌶- Taehyung pov 13.-🌶

Ezt a kis povot Army_girl86 kérésére írtam meg. Remélem tetszik babám.🫣❤️

- Y/N! - kiáltott a bejárati ajtótól, de megsem hallva csináltam tovább a dolgomat, ami jelenleg a ruhák hajtogatása volt. - Y/n, hát itt vagy! - jött be a szobába lihegve. - Figyelj én... - kezdett volna bele a magyarázásba, de beléfojtottam a szót.

- Nem érdekel Taehyung! Ne szólj hozzám! - fújtattam idegesen. Mégis mit gondolt? Hogyha csak úgy haza jön és bocsánatot kér, akkor minden haragom elszáll majd? Hát nem! Ez nálam egyáltalán nem így működik!

Idegesen raktam félre egy adagnyi stóc ruhát, mire azonnal mellém ugrott és kivette a kezemből.
- Hagyd csak majd én elpakolom. - mondta, mire csak bólintottam. Hallottam idegesen kifújja a levegőt majd elkezdett a szekrényébe pakolni. Csend telepedett közénk csak a ruhák hangját lehetett hallani, ahogy pakoljuk őket egymás után.

Nem tartott sokáig. Tae megfordult majd felém kezdett jönni, mire én azonnal az ellenkező irányba indultam el. Hallottam, ahogy halkan felkuncog magában majd egy lendülettel kapott karjaiba és vitt az ágyba.

- Taehyung! Engedj...
- Ne merj még egyszer Taehyung-nak hívni! Mert különben... - nézett rám szigorúan, mire elmosolyodtam.
- Mert, akkor különben mi lesz? - húztam fel szemöldökömet. Egy ördögien perverz vigyor terült el arcán, azonnal lehervadt mosolyom.

- Megmutatom neked, akkor mi történik drágám. - mélyült el hangja, oly annyira, hogy szinte már kisérteties volt.
- Akkor Tae... - kezdtem el volna újra húzni agyát, mire számra tapadt. Kezei, azonnal a ruhám alá vándoroltak majd egy mozdulattal tépte szét és dobta el. - Tae...! - szóltam volna rá idegesen, de ajkamba harapott, mire belenyögtem szájába.

- Na, ez már sokkal jobban tetszik. - súgta majd szabad kezét a nyakam köré fonta és megszorította. Minden levegő kiszökött belőlem. - Ezt vegyük úgy, hogy... - mondta majd lassan elkezdett lefelé haladni testemen, mindenhol igencsak durván megszívva bőrömet. - ez a bocsánatkérésem, jó? - nézett fel rám. Már nőiességem előtt volt. A szemei csak úgy csillogtak a vágytól. Nem válaszoltam neki. Erre szemei elsötétültek majd egy mozdulattal rántott le rólam és magáról minden ruhát. Ujjai, azonnal belém nyomakodtak és vadul ingerelni kezdtek. Halkan felsóhajtottam, mire feltápaszkodott hozzám és egy vad csókba hívott magával. A nyelveink vadtáncba fonódtak majd eltávolodott. - Kérlek babym... bocsáss meg. - mondta szomorúan majd kihúzta ujját és felváltotta kemény erekciója, ami hatására, akkorát nyögtem, hogy Tae-nek muszáj volt befognia a számat, hogy ne az egész utca zengjen hangomtól. - Baby... - hajolt ajkaimhoz majd foga közé vette és összecsípte. - Ekkora igen-t, akkor nem mondtál mikor megkértem a kezed.

- Nagyon vicces vagy! - forgattam meg szememet, mire V lábával még szélesebbre tette lábaimat és lassan mozogni kezdett bennem. Az érzéstől lehunytam szememet majd hátába martam. Istenem... ez az ember már most az őrületbe kerget! A fülem mögötti kis részt kezdte el csókolni majd a nyakammal folytatta. - Tae... - súgtam, mire teste megmerevedett.

- NEM! NEM TAE! NEM TAEHYUNG! - kiáltott rám most már idegesen. Hirtelen lesokkolódtam hangnemén. - Kid vagyok?! Kid?! Y/n! - markolt bele erősen combomba majd csípőmbe. Még közelebb rántott magához, ezzel még mélyebbre jutva bennem. - Hadd halljam!
- Te... te... - lihegtem hevesen. Semmi értelmes szó nem jutott az eszembe. Már a saját nevemre sem emlékeztem nem, hogy az ő becenevére!

- A macid! A te mindened! A szerelmed! Az életed! Y/N! A francba már! - kezdett el hevesebben ostromolni majd hirtelen megállt.
- Macim... - nyögtem hallgatagon, mire arcomhoz hajolt és mohón csókolni kezdett.
- Még egyszer. - utasított majd lábamat csípője köré fonta. Kihúzódott belőlem, de nem vette arrébb a nőisségemtől magát. Ott keringett mellette.
- Macim... - súgtam újra, mire keményen belém helyezkedett. Újra sóhajtozni kezdtem.

- Istenem... egész nap erre vártam. - nyögte majd gyorsabb tempóra kapcsolt. - Egész este csak téged akarlak érezni magam körül és rajtam. Ezt addig csináljuk, míg meg nem bocsájtasz nekem és végre beszélsz hozzám. - hajolt vissza hozzám majd vad nyögéseimet saját ajkaival próbálta halkitani... sikertelenül.