Kpop Oneshootok tárháza

- J-Hope pov 4. -

A mi kis boldogságunk és reményünk haza jött!! Újra egy újabb taggal bővült a BTS. Annyira boldog vagyok és alig várom, hogy a többiek is visszatérjenek közénk!💜🥹

✿⋆·˚❀˚·⋆✿ J-Hope ✿⋆·˚❀˚·⋆✿

El sem hiszem, hogy eljött végre a nap! A pillanat! Amikor az én napsugaram haza tér hozzám! Annyi eltelt nap, hét, hónap után! VÉGRE!
- Minden elkészült? - kérdeztem a fiúkat, miközben épp egy lufit igazítottam még meg.
- Teljesen! - kiáltotta JK, azonban a szemem megakadt valamin.
- Na jó fiúk! Kinyúlt a sorfények kapcsolójához?
- Én! - nyújtotta fel kezét RM.
- Kievett bele a tortába?!
- Az én voltam! - mondta teli szájjal V.
- ÉS KI IVOTT BELE A PEZSGŐBE?! - kérdeztem idegesen majd megfordultam.
- Azok mi voltunk! - emelték fel a poharaikat egyszerre Jungkook, Jimin és Suga.
- EZT NEM HISZEM EL! - temettem az arcomat sírva a kezeimbe. - Nem bírtátok volna ki még egy 5 percig? Hobi már mindjárt megérkezik! Most mit csináljak? - kezdtem el pánikolni.

Azonban, mintha egy varázsigét mondtam volna már csengettek is.
- Megyek! - kiáltottam durcásan majd szedett vetett az ajtóhoz sétáltam és kinyitottam. A barátom mosolyogva tárta szét karjait, amibe én most csak úgy szomorúan beleborultam.
- Hééé! Hát nem örülsz nekem? - simogatta meg arcomat - Próbáljuk meg újra? - kérdezte, mire kis mosollyal az arcomon megráztam a fejemet. Felkuncogott. Milyen jó is volt újra hallani ezt a hangot!
- Neem, nem kell csak... - akadtam meg majd felegyenesedtem, de ő még mindig nem engedett. Bár ezt egyáltalán nem bántam. Kíváncsian felhúzta szemöldökét, mire sóhajtottam egyet és megráztam a fejem - Semmi, nem lényeges. Inkább gyere beljebb! Örülök, hogy haza jöttél! - ragadtam meg karjánál fogva majd magam után húzni kezdtem. A fiú szinte felesve jött utánam.

Mikor meglátta a fiúkat és ők is őt, azonnal lerohanták egymást. Rögtön elővettem egy fényképezőgépet és megörökítettem a pillanatott. A vaku villant, mire egyszerre kapták rám a fejüket.
- Hé! Mit csinálsz? - ugrott a nyakamba V.
- Képet - mutattam fel a többieknek is, hogy lássák.
- Azta, de jó lett! - ámult el Hobi.
- Milyen jól nézünk ki rajta mind! - mosolyodott el Jimin.
- Végre nem vagyok egyedül! - jajdult fel Jin majd megropogtatta a hátát.
- Most már itt leszek veled tesó! - pacsizott le barátom Jin-nel, aki egyszerűen nem tudta tűrtöztetni az örömét.
- De, akkor ünnepljünk! - emelte fel poharát Jungkook a levegőbe.
- Először a torta. - néztem rá összehúzott szemekkel, mire azonnal érte ment és Hobi kezébe nyomott egy tányért es egy poharat is.
- Ohh, nem kellett volna. - mondtam meghatódottan. Azonnal hozzám bújtam. Istenem, de jó érzés volt, ezt újra megtenni!
- Köszönöm nektek, hogy itt vagytok velem! Jó újra látni titeket. - nézett körbe könnyes szemmel majd felemelte poharát - Az újra egyesülésre!
- Az újra egyesülésre!
- Meg az Army-kra!
- Az Army-kra!
Kántálták szinkronban Hobi után majd koccintottunk egymással és megkezdődhetett a buli.

A party fantasztikusan sikerült. Rengeteg nevettünk, beszélgettünk, táncoltunk, karaokéztunk. Annyira jó érzés volt őket újra együtt látni. Igaz Suga-nak, RM-nek, Jimin-nek, V-nek és Jungkook-nak még vissza kell mennie a katonaságba, de hamar el telik az idő és ők is végleg haza térnek. (Írói megjegyzés: Addig is tartsunk ki egymás mellett és a fiúk mellett! ARMY FOREVER💜)

Mikor mindenki elment összepakoltam és rendet raktam. Hobi addig elment venni egy zuhanyt majd szinte beesett az ágyba. Elhiszem, hogy kimerült. Biztosan sok volt neki ez az egész. Ráfér a pihenés.

Amikor végeztem a konyhával a fürdőbe mentem és én is vettem egy zuhanyt. Jól esett. Most úgy éreztem, hogy az egész testem regenerálódik ettől. Magam köré csavartam a törölközőm és bementem a szobába. Barátom az ágyon feküdve telefonozott, de mikor bementem, azonnal rám kapta a fejét. Arcán egy hatalmas ördögi mosoly jelent meg. A szekrényemhez léptem majd kivettem pár cuccot, azonban mikor fordultam volna meg egy testbe ütköztem. Hobi keze a combomra vándorolt, ezzel párhuzamosan pedig ajkai kíméletlenül az enyémekre tapadt. A testem, azonnal bizseregni kezdett és éreztem, ahogy feltölt energiával és tűzzel. Végre velem volt Ő. Velem volt az én boldogságom. Az egyetlen reményem, Jung Ho-seok.

✿⋆·˚❀˚·⋆✿ J-Hope ✿⋆·˚❀˚·⋆✿

Ez a pov Hobi visszatérésére készült és Army_girl86 kérésére. Remélem tetszett nektek! Ha gondoljátok kérhettek és írhattok nekem kéréseket. (Még eggyel tartozom amit a napokban ki fogok tenni [nem felejtettem el!❤️(*^^*)], de szeretettel várom, ha valakinek van valami jó ötlete még). További szép napot kívánok nektek! ✨️💜❤️