Kpop Oneshootok tárháza

Namjoon oneshoot 3.

Könnyeim csak özönlöttek megállás nélkül, egy véget nem érő tócsába folytak össze az államon majd le a ruhámra. Nem, ezt akartam. Nem akartam kimondani mégis...mégis valahogy kijött. Nagyon fáj. Fájt. A szívem szétszakadt belül. Mellkasomhoz kaptam a kezemet. Közben véletlenül valakibe ütköztem.

-Ne...ne hara...- kértem volna elnézést, azonban mikor felnéztem rá, szavam elakadt.

-Hé-hé, miért sírsz? Gyere, ide! - húzott magához rögtön. Én csak mereven álltam a karjában. Nem akartam visszaölelni őt. Én az egyetlen szerelmemmel RM-el akartam lenni. Az ő kezei közt. De nem... nem, mert ő nem tekint rám úgy, ahogy én azt gondoltam. De akkor miért kérte meg a kezemet? Tekintetem a gyűrűmre kalandozott. Egy egyszerű gyűrű volt. Kis gyémántokkal tele. Nem túl díszített, olyan maga formájában volt gyönyörű és csodálatos. Imádtam főleg, azt akitől kaptam. Felsóhajtottam.

-Mi nyomja a lelked virágszál? - tolt el magától az engem tartó srác.

-Jobb, ha nem tudod. - mondtam, miközben egy hajtincsemet igazítottam a fülem mögé.

-Pedig szeretném tudni, mert egy ilyen gyönyörű lánynak nem kéne sírnia. - mondta miközben egyik ujjával végig simított az állam vonalán. Érintésétől kirázott a hideg. - Gyere, igyál még egy kicsit. Lazulj el és jobban leszel. - mondta majd egy rózsaszín löttyött adott a kezembe. Azonnal kiittam a tartalmát. Nagy mosollyal mért végig majd a nyakamba akaszkodott.

Az italok csak úgy csúsztak lefele egymás után. Már nem gondoltam RM-re és a szakításunkra csak élni akartam. A mai éjszakát csak magamnak akartam. Felpattantam egy asztalra és táncolni kezdtem. Rengeteg fiú állt körbe. Ahhoz képest mennyire szégyenlős voltam világ életemben most egy cseppjét sem éreztem, bár ez tuti biztos, hogy az alkoholnak tudható be. Hirtelen egy kéz ragadta meg lábamat.

-Most már elég lesz. Szállj le az asztalról! - ordította nekem. Megráztam a fejemet majd tovább táncoltam.

Megragadóm egy laza mozdulattal feljött hozzám és derekam köré fonta karjait. -Utálom, hogy ennyi pali néz rád nyálcsorgatva, ugye tudod? - súgta a fülembe. Felkuncogtam szavain. Majd nyakába kulcsoltam karjaimat és még jobban hozzádörgöltem magamat. Hallottam, ahogy felmordul. -Hagyd abba! - szólt rám majd kezeit combomra simította. Testemet követve táncolt velem. Megfogtam egyik kezét majd nyakamtól lefele elkezdtem lehúzni a testemen. -Lara! - súgta a fülembe újra. - Menjünk! - mondta határozottan majd húzni kezdett. Nem mozdultam. Rám kapta fejét. Valamiért ez igencsak felidegesített.

-Nekem ne mondd meg, hogy mit csináljak! - mordultam rá majd keresztbe fontam a mellem alatt a kezeimet, ami ezzel még jobban kiemelte dekoltázsomat. RM szemei rögtön odatévedtek. Lassan megnyalta az alsó ajkát.

-Ha nem hallgatsz rám, akkor a saját kezemmel foglak kivinni innen. - lépett hozzám egy szó nélkül majd felkapott. - A shownak vége srácok. Lépjetek le! - mondta az asztal mellett állóknak, miközben a hátát ütögettem, de rám sem hederített. A kocsijához kiérve betett az autóba majd a házáig meg sem állva hajtott végig az utakon. Veszekedni akartam vele, de valahogy nem ment. Szemeimet szinte ólom súlyok kezdték el lehúzni. Nekem végem... sötétség terítette be az elmémet. Elaludtam.