Veszélyes vágyak! ❕️B.E.F.E.J.E.Z.E.T.T.❕️

12.rész

Federico

Úgy mentem ma Soraya munkahelyére, hogy bármit is mond vagy tesz elviszem arra a rohadt randira.
Egész nap hívogattam, még üzenetet is küldtem neki. Pedig utálok üzengetni. Sok minden elmondható rólam, de egyenes ember vagyok. Ha valamit akarok elmondom személyesen, vagy telefonon az illetőnek. Nem vagyok már gyerek aki szerelmes üzeneteket küld egy nőnek.  És pláne nem szívecskézem azokat tele. De ő rohadtul leszarta a fejem és ez felbosszantott. Ezért oda mentem hozzá. Igaza volt, akartam azt a randit, bármit megtettem volna érte. A felém intézett szavaival viszont nem számoltam. Úgy viselkedtem vele mintha egy tárgy lenne. Pedig nem az! Nekem soha nem ment ez a romantikázás. Azóta nem, mióta Teresaval vége lett. Akkor fogadtam meg, hogy soha nem bonyolódok bele egy újabb kapcsolatba. Az érzéseimet mélyre temettem magamban. A nők jöttek mentek az életemben, de a szerelmet száműztem, örökre. Igaza van, seggfej vagyok és egészen mostanáig ez nem is érdekelt. Most mégis megbántva érzem magam a szavaitól. Hatással volt rám, ezt ő is észre vette. Szinte elmenekültem előle. Mit tesz velem ez a nő? Nem akarom, hogy kényszerből jöjjön el velem, de mit is tudnék ígérni számára? Semmit! Képtelen vagyok a társa lenni, a barátja, vagy az udvarlója. Nekem ez a szarság nem megy. Nem értek a romantikához. Kedves és érdeklődő még csak-csak tudok lenni. Szükségem van egy italra. Kezdek ellágyulni, León tud segíteni. Felhívom. Pár csörgés után fel is veszi.
-Na mi van öregem, csak nem hiányoztam?-talán elmondhatnám Leónnak ezt az egész Soraya ügyet.
A kérdését figyelmen kívül hagyva azonnal a tárgyra térek.
-Ráérsz most? Nincs kedved valahol meginni valamit?
-De persze, ráérek. Elég titokzatos vagy, baj van?-hát így is fogalmazhatunk.
-Épp vezetek, de már hazafelé tartok. Tudod mit? Inkább gyere fel hozzám. Nincs kedvem beülni sehová.-nem akarok emberek közé menni, most nem.
-Rendben, félóra és ott vagyok!-bontom a vonalat. Nem vagyok benne biztos, hogy jól döntöttem. Talán León nem a legalkalmasabb ember, hogy beavassam az ilyen dolgokba. Ugyanolyan csapodár mint én. Falja a nőket, képtelen megállapodni. Nem visszakozok, beszélnem kell valakivel.

A lakásomba felérve azonnal töltök magamnak egy whiskyt. Nem várom meg vele a barátomat, kell a folyékony bátorság. Már a harmadik pohárnál tartok mikor León megérkezik. Mielőtt leülne, a bárhoz megy és kiszolgálja magát.
-Furcsa voltál a telefonban. Halljam mi történt!-nem hiába ő a legjobb barátom. Pontosan ismer és mindent tud rólam.
-Van egy nő....
-Basszus ez rosszul hangzik!-rosszallóan nézek rá, utálom ha közbe vágnak.-Bocsánat, folytasd!-várok egy kicsit, hátha van még mondandója, de végre csendben marad.
-Nem rég ismertem meg. A barátnőjét kísérte el a tárgyalásra. Elvált. De nem is ez a lényeg. Otthagyta a táskáját és mikor visszajött érte, nem tudtam levenni a szememet róla. Mindenáron megakartam szerezni magamnak. Elég makacs egy nő, nem adja könnyen magát. Mindent bevetettem, de hajthatatlan. Tegnap a jótékonysági bálon ő is ott volt. Nyertem egy fogadást. Így kénytelen eljönni velem vacsorázni. Ma beakartam hajtani a tartozását és oda mentem a munkahelyére, mivel egész nap nem értem el. Olyan dolgokat vágott a fejemhez, ami betalált. Érzéketlennek, követelőzőnek nevezett. És használt még más egyéb jelzőt is. A legnagyobb baj, hogy igaza volt. Talán ha kedvesebb lettem volna és megkérem randizzon velem, már előrébb lennék. Nem tudom mit tegyek. Talán hagynom kéne és elfelejteni!-nem árulom el Leónnak, hogy ezt már próbáltam és semmi haszna nem volt. Valahogy ez a nő a bőröm alá kúszott úgy, hogy én nem is tudtam róla.
-Hát öregem elég rendesen kicsinált ez a nő. A vesédbe látott, pontosan tudja mennyire nagy játékos vagy. Ezt már nehéz lesz megváltoztatnod. De nem reménytelen. Rajtad múlik mennyire akarod őt, képes lennél változni érte? Ér ennyit ez a csaj? Teresa óta nem volt komoly kapcsolatod és azt mondtad nem is lesz. Hiába tagadod, már most látszik a változás. Hiszen erről beszélgetünk, kettesben. A régi Federico már két nővel az ölében tombolna a város legpazarabb bárjában.-ebben igaza van.
-Nem vagyok romantikus, se érzelmes. Nekem ez a sok nyálas szarság nem megy.
-Egyszer az voltál, szóval kaparj mélyre és szedd elő ha ezt a nőt akarod. Mert, ahogy elnézem máshogy nem fogsz hozzá közelebb kerülni.-megszólal a telefonja, de kinyomja.
-Nem veszed fel?
-Majd a liftből visszahívom. Én most lépek, de ha kellek hívj.-nem mondja, de biztos vagyok benne, csaj van a dologban. Amint León elmegy magamhoz veszem a telefont. Talán egy próbát tehetek.

Én: Sajnálom a ma estét. Igazad van, követelőző voltam. Talán megpróbálhatnánk újra? Lenne kedved valamelyik nap velem vacsorázni? Nagyon örülnék neki.

Lássuk ehhez mit szól?! Rég vártam már ennyire üzenetet, mint most ezt. Vajon képes leszek a változásra?