Soren Mallory, a festőnek készülő meleg fiú éjszakánként sohasem álmodott, de a tizenhetedik születésnapján ez megváltozik, és jelenetek bontakoznak ki előtte a régmúltból.
Szeptembertől az a srác, aki évekig észre sem vette, hirtelen közeledni kezd...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Egy pillanatra lefagytam.
– Mi a franc? – szaladt ki a számon, aztán kirántottam zsebemből a telefont, és Sebastient hívtam. Két kicsengés után felvette.
– Mondd – szólt bele.
– Azonnal gyere ide. Ezt látnod kell – feleltem.
– Mi az, mi történt? – kérdezte feszültté vált hangon.
– A macska... Na jó, inkább tényleg gyere ide. Siess!
Erre kinyomta a telefont, és én is letettem.
Alig telt bele pár perc, már kopogtak is az ajtón. Leszaladtam, és kinyitottam.
– Gyors vagy – lihegtem.
– Fontosnak tűnt a dolog – válaszolta Sebastien. Ő egyáltalán nem lihegett. – Na, mi a helyzet?
Intettem, hogy kövessen, és felrohantunk a szobámba.
– Ez a macska – mutattam a billentyűzetem előtt üldögélő Selenére – nem macska.
– Hát mi? – kérdezte Sebastien, amikor beljebb lépett, és alaposan megnézte őt. – Nekem macskának tűnik. – A hangja irritálóan leereszkedő volt.
Mark megforgatta a szemét.
– Ide süss, Sátánka! – mondta neki, a monitor felé bökve a fejével.
Sebastien nem kommentálta a megszólítást, csak közelebb ment, és elolvasta a Wordbe írt szavakat.
– Ugye, nem azt akarjátok mondani, hogy ezt a macska... vagy micsoda írta? – kérdezte fél szemöldökét felvonva.
– Mutasd meg neki, cicus, pötyögj valamit – buzdította Mark Selenét, aki vetett felé egy lesajnáló pillantást, aztán egymás után lenyomott pár billentyűt a mancsával.
Ne hívj cicusnak.
– Bocsánat – mondta Mark pontosan ugyanolyan közönyös hangsúllyal, ahogy apához beszélt.
Sebastien szeme elkerekedett, és szkeptikus magabiztosságát felváltotta egy kis riadt megszeppenés.
– Csak nem a Testvériség látója került hozzánk?
Selené megint a billentyűkre tette a mancsát.
De igen.
Mindhárman összenéztünk.
– Jamison elrabolt? Vagy megszöktetett? – kérdeztem.
– Egy szuperintelligens macska vagy, vagy valami elvarázsolt ember? – kérdezte Mark, miközben Sebastien is megszólalt:
– Lehet, hogy téged láttunk a Testvériségnél a raktár pincéjében?
Selené felemelte a mancsát, hogy véget vessen a hangzavarnak, és elkezdett írni. Lassan haladt, de nem sürgettük, nehéz lehetett ujjak nélkül gépelni. Árgus szemmel tapadtunk a monitorra.
