𝕍𝕒́𝕝𝕥𝕠𝕥𝕥 𝕤𝕫𝕖𝕞𝕤𝕫𝕠̈𝕘ű 𝕥𝕠̈𝕣𝕥𝕖́𝕟𝕖𝕥! 🔞🔞 Tartalommal .
Benji és Aaron Története.
****
Csak szeretők voltunk, de én többet akartam tőle. Szerelmes lettem, bár az eszem tudta, hogy ez lehetetlen, hiszen hozzá képest senki vagyok.
*...
Oops! Questa immagine non segue le nostre linee guida sui contenuti. Per continuare la pubblicazione, provare a rimuoverlo o caricare un altro.
Oops! Questa immagine non segue le nostre linee guida sui contenuti. Per continuare la pubblicazione, provare a rimuoverlo o caricare un altro.
– Anyád terhes! – mondtam döbbenetemben.
A szavak önkéntelenül szaladtak csak ki a számon, ugyanis ami a szemem elé tárult, mélyrepülésre késztetett, és máris a becsapódástól féltem! Azonban mielőtt ez bekövetkezett volna, kukorim felé kaptam a fejem, hiszen, ha én kiakadtam, – szépen megfogalmazva –tudtam, hogy ő mit érezhetett! Benji szeme elkerekedett a látottaktól, miközben láttam azt is, hogy valamit maga elé motyog. Akkor azonban nem lehettem mérges rá, amiért feleslegesen agyal, és azt hiszi, hogy csak rémeket lát, hiszen engem is felkavart a dolog.
Egy újabb pofon az élettől... – futott át az agyamon. A francokat! Hiszen a látvány, mint egy tökön rúgás, úgy hatott rám is!
Mégis, mielőtt magamat hibáztattam volna, – hiszen én marha, erősködtem a találkozó miatt – felébredt bennem a félelem: hogy fogunk ép bőrrel, ép elmével kilábalni ebből! Benji elé álltam, eltakarva előle Christine-t, majd a mellkasomhoz húztam, és próbáltam terelni, kicsit megnyugtatni őt.
– Terhes... – motyogta csak a mellkasomnak, de beazonosítani azt, hogy ezt kérdezte, vagy fájdalmas kijelentés volt, akkor nem tudtam.
Ahogy rám nézett, szemében a könnyein kívül azt is láttam, hogy tőlem várja a választ és a segítséget. Most mit csináljak!? Erre én sem gondoltam még a kukorim nélkül töltött éjszakáimon sem! – kérdeztem okosabb, nyugodtabbik énem, hátha ő előáll egy jó ötlettel, hogy mi is legyen a következő lépés. Ő, vagyis az okosabbik felem, amelyik állandóan csak szapulni tudott, ha hülyén viselkedtem, kussban maradt, nem súgott akkor nekem semmit sem. Az én szívem is zakatolt, mint az övé, de a tehetetlenségem nem mutattam ki neki. Így azt mondtam, ami eszembe jutott hirtelen...
– Lesz egy testvéred, kicsim!
Fasza, Aaron! Jobb nem jutott eszedbe!? – ébredt fel a hang, de mivel tudtam, hogy hülyeséget mondtam, nem is foglalkoztam vele. Benji könnyei hangtalanul, mint egy csendes patak hömpölyögtek le hibátlan, de akkor sápadt arcán, én azonban nem gyönyörködtem benne, mert leírhatatlanul dühös voltam a világra, hogy nincs nyugtunk sosem; a szituációra, Christine-re, amiért ezt teszi, hiszen ezt lehetett volna másképp is tudatni vele! Dühös voltam mindenkire, amiért valaki mindig keresztbe tesz nekünk, mintha zavarná a boldogságunk a szerelmünk! De legfőképp magamra voltam az! Ha nem erősködöm... Nem a te hibád, Aaron! Akkor is megtudta volna valamikor! Ne siránkozz, segíts inkább, hogy feldolgozza a hírt!
