Hosszú történet... {Befejezett}

4. fejezet

   Mióta Jason bezárt, egyszer sem láttam. Folyton az idióta haverja, Matt jött le napi egyszer, hogy kaját adjon nekem. Csak nekem. Addig nem ment fel, amíg meg nem ettem az egészet, hogy még csak véletlenül se jusson Liamnek.
   Persze gondoltam arra, hogy telefonon felhívjak valakit, de lent nem volt térerőm, és egy fél nap alatt a készülék teljesen lemerült. 

-Lina, figyelj.... Egyszer már sikerült kinyitnom a ketrecet. Ha megint kinyitom, eltudunk szökni! - szólalt meg egyszer cellatársam, de még mielőtt válaszolni tudtam volna, kinyílt az ajtó, a lámpák felkapcsolódtak, és Jason alakja jelent meg az ajtókeretben. 
   Lassan lépkedett le a lépcső fokain, lassan, de tekintélyesen. Amikor a ketrechez, vagyis hozzánk ért, elmosolyodott, az ajtó kinyílt, karomat erősen megragadta, kitoloncolt, az ajtókat bezárta, és belökött a szobájába. 
-Már nagyon hiányoztál! - mondta a "pasim", akinek szemeiből áttükröződött, mennyire ég a vágytól, de egyből az jutott eszembe, hogy tőlem ugyan nem kaphatja meg, amit akar, ezek után már nem! 
   Az igazság viszont az volt, hogy még mindig szerettem őt. Hiszen ő volt az első nagy szerelmem, persze, hogy szerettem! Ő volt nálam mindenben az első. Nem zavarta a korkülönbség, ő mondta nekem először azt, hogy szeret, ő csókolt meg először, vele volt életem első randija, és a szüzességemet is neki adtam. Ez is egy olyan dolog volt, amiben ha az eszemre hallgatok, utálom, ha a szívemre, akkor viszont imádom őt!
   Tehát ott voltam a szobája közepén, Matt ott ült egy széken, egy kamerával a kezében (!), Jason pedig egyenesen a szemembe nézett.
-Nem vagy hülye, pontosan tudod, mit kell tenned ahhoz, hogy hazamehess! - szólt be Matt a háttérből.
-Fogd be, te szerencsétlen! - kiáltott fel Jason, majd visszafordult hozzám - De a lényeg ugyanaz. Ha hagyod magad, és nem próbálsz meg ellenállni, gyorsak leszünk, és talán még te is élvezheted a dolgot. Ha viszont nem.... Hát vess magadra!
   Matt felállt, és bekapcsolta a kamerát. 
-Legyél te az első, tesó! - mondta pimaszul, mire Jason elvigyorodott.

***2 órával később***

   Megtették. Semmi bűntudat nélkül megerőszakoltak egy 15 éves lányt. Természetesen megpróbáltam védekezni, ezért drogot nyomtak belém, minek hatására szinte teljesen lebénultam. Még  utána is tétlenül feküdtem az ágyban, teljesen meggyalázva, a maradéknyi önbecsülésemet is elvéve. 
   Ezután viszont érdekes dolog történt. Kopogtattak az ajtón. Jason és Matt gyorsan felöltöztek, majd a hátsó ajtón kiszöktek. 
   Az ajtót kitépték a helyéről, és rendőrök jöttek be a szobába. Az egyik odajött hozzám, betakart a takaróval, hívta a mentőket, a többi rendőr pedig lement az alagsorba. Rá néhány percre felhozták a már félig halott állapotban lévő Liam-et. Lefektették mellettem, hogy addig maradjon fekvő állapotban, míg meg nem érkezik a mi felmentőseregünk. A fiú megfogta a kezem. Ezután lecsukódtak a szemeim, és már csak a műtétek után ébredtem fel.