Fan of a fan (átmenetileg szünetel)

13. fejezet - Valóra vált álom

Valerie

- Én mondom neked, óriási sztár lesz belőle - nyúl mélyen a chipses zacskóba Veronica.

- A remény hal meg utoljára... - vonom meg vállamat, és kilépek a szobámból, magára hagyva az ágyamon fetrengő barátnőmet.

Veron és én osztálytársak vagyunk, és évek óta legjobb barátnők. Kilencedik osztály elején barátkoztunk össze, amikor mindkettőnket kiállították testnevelés órán, mert nem volt nálunk felszerelés. Onnantól kezdve elválaszthatatlanok vagyunk.

Gondolatom szüntelen forog akörül, amiket mondott. Hogy a testvérem világsztárrá váljon?! Kétlem... félek, túl hamar fejébe szállna a dicsőség.

Kikapom a hűtőszekrényből a megbontott baracklevet, a szekrényből egy újabb zacskó chipset, és gyors léptekkel ugrálok fel a lépcsőn, nehogy a sötét valamely démoni szülötte rám támadjon így éjnek évadján. Szobámba visszaérve levágok mindent az ágyra, és berúgom magam mögött az ajtót.

Veron idő közben áttelepedett az íróasztalomhoz, és elmélyülten rajzol.

- Inni? - kérdezem, ahogy lehuppanok az ágyra.

- Jöhet - nyúl hátra, de nem fordul meg.

- Mihez kezdünk érettségi után? - üveges szemmel meredek előre, és matracom rugóit élvezve pattogok.

- Nem is tudom... van ötleted? - még mindig nem néz rám.

- Ja... te híres illusztrátor leszel, meg animátor, egy igazi Walt Disney-utód - adom elő színpadiasan.

- Na és te? - neveti el magát. Háttal nekem.

- Én? Ó, én hozzámegyek egy hírességhez, és maradok a te legjobb barátnőd - közlöm halál komoly arccal.

- Nem rossz tervek - nyújtóztatja ki karjait.

- Min ügyködsz? - húzom törökülésbe lábaim.

- Már semmin - fordul felém, háta mögé rejtve remekművét.

Szúrós pillantást vetek rá, mire megforgatja szemeit, és elém tartja a rajzot.

Egy eszméletlenül aprólékos, mégis egyszerű kép tárul szemem elé, ami három alakot ábrázol: őt, Lanat, és engem.

A jelenet szerint Lana szupersztár, és vele együtt mi is. A háttérben látszik a Hollywood felirat. Veron kezében gitár, én dobverőkből alakított peace-jelem emelem magasba.

- Na, pontosan erről beszélek! - vágódom hanyatt, és telefonom pittyenését követően előkotrom azt.

"@veraciraptor: @_irwinsharry hmmmm micsoda tervek! twitpic.com/fwolHikd"

- És felrakja a rajzát... - kommentálom hangosan az eseményeket, miközben válaszom pötyögöm.

"@_irwinsharry: @veraciraptor bizony... de @noelani_green kisasszonyt se hagyjuk ki a jelölgetésből"

Amint elküldöm tweetem, néhány másodpercre rá megcsörren a mobilom. A kijelzőn nővérem neve villog.

Noelani

- Gyors vagy - szól bele vidáman a telefonba.

- Mivan? - kérdezek vissza reflexből.

- Még csak most jelöltelek meg, és már hívsz is - magyarázza, de szövegelése a megszokottól eltérően sokkal lassabbnak tűnik. Bosszantóan lassúnak.