Barátság a tenger közepén

17. Utolsó órák Máltán

Hazz még mindig az igazak álmát aludta. Nem nagyon jó szívvel keltem fel őt, de szeretném ha eljönne velünk sétálni. Az ágyhoz sétáltam és letérdeltem eléje. Olyan kis édes és ártatlan miközben alszik. A reggeli próbálkozást inkább kihagyom, mert tudom, hogy csak megint elfordulna tőlem. Nem nagyon tudok jó felkeltési módszereket. Megpróbáltam csukott szemmel valamit kitalálni. Nem is kellett sokat várnom.....
>Harry szemszöge<
Mikor felébredtem Roxy térdelt előttem. Vagyis az ágy előtt, csukott szemmel. Megtámasztottam a jobb kezemmel magam és odahajolt arcához és megcsókoltam. Miután elváltak ajkaink egymástól Lia kikerekedett szemmel fürkészet. Csodálkozása nem tartott sokáig. Elmosolyodott majd rám mászott. Kaptam az alkalmon fordítottam a helyzeten, így már én voltam felül. Elkezdtem csókolgatni a nyakát. Elősször csak a levegőt vette szaporábban, majd egy kisebb-nagyobb sóhaj hagyta el a száját. Elkeztem azt a pontott szívni. Tettemre jobb kezével belemarkolt pólómba, ballal pedig a hajamba. Visszatértem a szájjához és azt kezdtem ostromolni.
-H-h- próbálta két csók között kimondani a nevem. Eltávolodtam tőle és kérdőn néztem rá.- Egy óra múlva indulunk el innen és én még el szeretnék menni a városba sétálni.- hát a tervem nem vált be. Adtam még egy puszit a nyakára. Lemásztam felőle és elfeküdtem mellette az ágyon. Átkaroltam a derekát és közelebb húztam magamhoz. Kezét a nyakam köré vezette és adott egy puszit a szám sarkára.
~~~~
>Lia szemszöge<
Hatalmas dörömbölésre riadtam fel. Látszólag Harry is elaludt, mert ő is kómás fejjel nézett az ajtó elé.
-Gyere már be ne verd ki az ajtót a helyéről!- ordibált ki rekedtes hangján Hazz. Liam nyitott be.
-Na akkor megyünk a belvárosba vagy nem?- kérdezte. Én csak visszaejtettem a fejem a párnára. -De megyünk, mindjárt átöltözünk aztán mehetünk- mondta Hazz, majd ő is visszatette fejét a párnára. Nyomtam a homlokára egy puszit, kikászálodtam a kezei közül és a szobám felé vettem az irányt.
A szekrényemből elővettem egy londonos haspólót és egy fekete forrónadrágot. Telefonomat a zsebembe csúsztattam és kimentem az előtérre. Senkisem volt ott, csak Harry ült a "kanapén". Odajött hozzám megfogta a derekam és a fülemhez hajolt.
-Azt hitted ilyen könnyen elszöksz előlem?- sutogta. Csak elmosolyodtam. Harry is elmosolyodott, majd szenvedélyesen falni kezdte ajkaimat. Levegő hiánya miatt el kellett válnunk.
-Ilyenből lehetne több is- állapította meg. Csak adtam egy puszit az arcára és leültem a "kanapéra".
Nem kellett sokat várni a többiekre 5 percen belül már a kikötőből ki is értünk.
~~~~
A sétáló utcán sétáltunk. Nézegettük a kirakatokat, vagyis én néha ráfeledkeztem a tájra. Liam (meg néha Beni és Hazz is) a szembejövő csajokra feledkezett rá.
A kirakatokban szebbnél szebb cuccok voltak. Egy ékszerbolt előtt mentünk el, mikor megláttam magát a tökélyt. Egy karkötő volt az. Arany láncon volt egy arany szivecske és a teteje fehér volt. Egyszerű volt, mégis tökéletes. Meg kellett álnom, hogy jobban szemügyre vegyem. Harry is megállt. Hátulról átkarolta a derekam és a vállamra rakta a fejét. A többiek az utca másik oldalára mentek, ott Lia látott valamit.
-Mit láttál szépségem?- kérdezte Hazz.
-A szivecskés karkötőt.
-Szép.
-Ahogyan az ára is az- hát ha Harry nem lett volna ott mögöttem akkor hátast dobtam volna. Forintba átváltva, majdnem 110.000 forint lett volna. Lehetetlenség, hogy meg tudjam venni.
Mikor már mindenki visszatért a sétához megláttam egy fagyizót.
-Úúú.... Valaki nem akar velem fagyizni?- a fiúk csak a fejüket rázták, viszont Lia szeme felcsillant. Bementünk a boltba, a fiúk kinn maradtak. Vettünk két-két gombócot. Így mentünk vissza a hajóra és indultunk el a következő helyre.

Halika! Ki hogy van? Remélem titeket nem ért el ez a vírusos valami. Remélem tetszett ez a rész. Ha igen ne félj csillagozni. Puszi
Love❤