Changes

6. rész - Szülinapos

- Wow. Te tényleg nem vicceltél, hogy egy szál törölközőben fogsz ajtót nyitni. - néz végig rajtam Patrick, mire én kicsit zavarba jövök... 

- Őszintén.. akkor vicceltem.. te időzítettél szóval..... - nevetek fel picit. 

- Oh akkor bocs. - vakarja meg tarkóját. 

- Semmi gond. Kerülj beljebb. És segíts válogatni a ruhák közt. - hívom beljebb, majd elindulok fel a szobámba. Beérünk, ő szó nélkül leül az ágyra, én pedig kitárom a gardróbot, és elkezdek keresgélni. Nagyjából 5 perc múlva odajön. 

- Segíthetek? - fogja meg hátulról derekam, de érzem, hogy távol van. Az érintése szinte éget, és pulzusom hirtelen megemelkedik. 

- Öhm.. kö-köszi. - dadogok. 

- Na szóval nem kell annyira kiöltözni, de azért "alul öltözve" sem illik. Szóval, hogy egy picit elegáns is legyél, vedd fel ezeket. - magyaráz keresgélés közben, majd hirtelen átnyújt egy fekete szűk nadrágot, ami a térdénél koptatott, és egy fekete szűk pólót. 

- Huh.. Ez nem lesz kicsit szűk? - húzom fel egyik szemöldököm. 

- Nem. A csajok ezeket imádni fogják. Sőt örülj ha lerázhatod magadról őket. Ez jól megy a baba arcodhoz. - mosolyog, majd közben visszaül az ágyra. 

- Hát legyen. - egyezek bele, majd a fiókból kiveszek egy boxert, és egy zoknit, és eltűnök a fürdőszoba ajtó mögött. Gyorsan felkapkodom magamra a ruhadarabokat, majd kimegyek, mint valami modell a bemutatón. 

- Naa? Hogy tetszem? - játszok.

- Uhh ha csaj lennék már rég letéptem volna rólad mindent. - harapja be alsó ajkát, és nagyot sóhajt. 

- Ohh köszönöm. - hajolok meg, majd elindulok az ajtó felé. 

- Nah te nem jössz? - intek a fejemmel, hogy induljunk. 

- De persze. - áll fel az ágyról majd lekocogunk a lépcsőn, cipőt húzunk, és már a kocsiban is ülünk. A város másik végén van a házibuli, így az út egy picit hosszabb. Amint odaérünk, még nem halljuk, hogy szól a zene, vagy bármi is. Előveszem telefonom, és nézek rajta egy időt... 8:00 mutat pontosan. Patrick már jártasabb itt (gondolom), így ő elindul az ajtó felé. Lenyomja a kilincset, majd belépünk a házba. Sötétség van.. 

- Meglepetés!! - villannak meg a fények, és ugrik elő mindenki. Egy lány odajön, és megöleli Patrick-ot, boldog születésnapot kívánva neki, majd beljebb vezet minket.

- Ma van a születésnapod? - fogom meg csuklóját, és megállítom.

- Igen. Ma vagyok 22 éves. - vág egy féloldalas mosolyt.

- Boldog születésnapot haver. - ölelem át.

- Kösz. Na de piáljunk, mert a szülinap nem szülinap pia nélkül. - indul el az asztal felé, ahol pár fajta whiskey, sör, és még sok más van. 

- Héj. De ne feledkezz meg arról, hogy te vagy a sofőr. - emlékeztetem.

- Ouh tényleg.. Akkor.. Te iszol helyettem is. Vagyis.. én maradok csak a sörnél.. 

- Remek... 

Az idő egyre csak rohan.. A lányok tényleg rám szálltak, és csak akkor veszem észre, hogy hol tartunk, amikor eljön a "várva várt" felelsz vagy mersz-ezés. A nappaliban mindenki leül egy körbe, mivel itt van a legnagyobb hely, és elkezdődik a játék. 

- Abigail. Hajrá kezd. - adja át a kezdést Patrick a lánynak, akit időközben megismertem, és megtudtam, hogy Patrick tesója. 

- Köszi. Na szóval. Legyen Felix. Felelsz vagy mersz? - teszi fel a kérdést. 

- Felelek. 

- Naa ne márr!! Merjél gyerünk! - hangzik nagyjából kórusban. 

- Na joo.. merek.. - próbálok nem "bajba kerülni". Már ha az annak számítana.

- Szóval csókold meg Maya-t vagy ha nem teljesíted, akkor vetkőzz. 

Nehezemre esett a döntés.. Igazából ahogy Maya-t megismertem, kedves lány, de nem az esetem, és nem nagyon szeretném megcsókolni, így inkább vetkőztem.. És amúgy is, valahogy mostanság a szakítás után a lányok nem érdekelnek.. nem tudják lekötni a figyelmemet... valami nagy baj van velem....

- Vetkőzök.. Mit vegyek le? - kérem ki a véleményüket. 

- Legyen nadrág. - szól közbe a szülinapos. Na jó.. ha így akar játszani, akkor játszunk így. Persze már nem nagyon gondolkodtam tisztán, mivel már legurítottam pár kört a garaton, és igen csak erősekből.. Persze Patrick csak néhány doboz sört ivott meg... A játék ahogy folytatódott kezdtem egyre jobban émelyegni és a fejem is iszonyúan fájt. Patrick ezt észrevette, igazából végig engem figyelt a játék alatt... 

- Gyere. - állít fel, majd felkísér az emeletre. A folyosóról nyílik egy terasz, oda kikísér, és hoz egy pohár vizet. 

- Köszi. Ratyin nézek ki mi? - nevetgélek. 

- Jah egy picit. De még nagyjából nem vagy annyira gáz. Amúgy jól vagy? Hányingered van? -  érdeklődik. 

- Persze csak kicsit fáj a fejem.. Meg fázok.. Itt hideg van.. - húzódok összébb..

- Egyértelmű. Egy szál pólóban, és boxerban kint ülni ilyenkor persze hogy fázol. De tessék. - veszi le a pulcsiját, majd a hátamra teríti. Kellemes illata volt. Nem bűzlött a piától. Leülök törökülésbe, majd ő is leül mellém, és az ajtónak támasztjuk hátunkat. 

- Köszi. - mosolyogtam, majd a vállára hajtottam a fejemet - Tök szép a hold. Mindig azt gondoltam kiskoromba a holdról, hogy az egy szem, és figyel, minden este, hogy alszom e, mert ha nem alszok, akkor jön és elrabol. - mesélek. 

- Komolyan? - nevet fel. 

- Igen. De most pedig? Csak egy egyszerű égitest... Annyira egyszerű minden, csak az én életem áll a feje tetején.. Alig 2 hete szakítottam a barátnőmmel, azóta egy lányra se bírok ránézni, és a közeledben tökre zavarban vagyok. - csúszik ki a számon, de nem nagyon törődök vele, hiszen most semmi sem érdekel..

- Miért érzed zavarban magad? - próbál rám nézni, így arra kényszerülök, hogy szembe forduljak vele. 

- Nem tudom. Olyan fura veled. Mintha nem is a haverom lennél.. Nem tudom.. Érzek valamit irántad, de még én sem tu.... - magyarázkodok, de a végét már nem tudom befejezni, mert megcsókol...