5.rész-12 zodiákus

175 16 0
                                    


-Úgy néz ki mint egy elhagyott kripta. -jegyeztem meg. -Itt komolyan észrevétlenül el tud rejtőzni több száz ember?

-Komolyan. Csak figyelj és meglátod. -azzal belökte hatalmas ajtót, ami hang nélkül kinyílt.-Odabent egy előtér szerű helység volt néhány székkel, amik csak be voltak tolva rendezetlenül a fal mellé. Majd bementünk a jobb oldali ajtón, ahol már lehetett érzékelni emberek jelenlétét. A padló nem volt olyan poros, a falon pedig kisebb lámpák sorakoztak. A folyosó végén egy kétszárnyú üvegajtó választott el bennünket a következő helységtől. Itt megálltunk egy percre.-Most bemegyünk ide. Ez az előtér. Általában itt tartózkodik az akinek nincs más dolga, és nem kapcsolódik se a Vándorokhoz se a Vadászokhoz.Lehet kicsit meg fogsz lepődni, de csak gyere mögöttem és ne állj meg nézelődni. Arra lesz időd később is.

Az ajtó kinyílt. Olyan látvány tárult a szemem elé ami eléggé meglepett. Rengeteg ember volt bent. Asztalok és székek voltak a hatalmas tér mindkét oldalán. A terem egyik felében volt egy kisebb pult is ahonnan éppen egy szendvicset kapott az egyik férfi. Az emberek ügyet sem vetettek ránk. Mindenki el volt foglalva. Néha egy egy embercsoportból hangos nevetés tört ki, máshonnan pedig veszekedés hangját lehetett hallani. Olyan volt, mintha csak egy nyüzsgő városban lennék az utcán. Egy férfi hirtelen a vállánál fogva magához húzta Danielt és üdvözölte. Daniel viszonozta az üdvözlést, majd tovább mentünk. Egészen a terem legvégében volt egy ajtó. Daniel kopogott, majd benyitott. Két férfi és egy nő állt bent, és éppen egy nagy térképen helyeztek el rajzszögeket.

-Megjöttünk uram. -szólalt meg végül Daniel.

-Á hát itt vagytok. Ő az az új vándor? -kérdezte a középen álló férfi

-Igen. A legfőbb dolgokat már tudja.

-Rendben. Ha biztos vagy a dolgodban, akkor regisztráld be. A fiókban vannak az üres regisztrációs lapok.

-Köszönöm. -Daniel a fiókhoz lépett és kivett néhány lapot. Ráírta a nevem, és megkérdzte a születési dátumomat. Elég sokat gondolkodtam rajta, de végül eszembe jutott. Majd lepecsételte és visszarakta oda ahonnan elvette. Utána távoztunk.

-Teljesen másképp képzeltem el ezt a helyet. -mondtam. -azok alapján amit meséltél, én valami titkos katonai bázist képzeltem el. Ehhez képest mintha csak egy cserkésztáborba írattál volna be az előbb.

-Túl élénk a képzeleted -mondta. -A főnöknek meg amúgy sincs ideje minden újonccal beszélni. Ezt ráhagyja a többiekre.

A nagy teremből egy másik ajtón mentünk be. Egy csigalépcsőn mentünk le egy emeletnyit.-Most pedig szeretnék mutatni még valamit. Ez- vagyis inkább ő -a fő oka annak amiért elhoztalak hozzánk. -Lent elég rosszak voltak a fényviszonyok. Egy körasztal volt a terem közepén tizenhárom székkel. Mindegyik üres volt, csak az egyiken ücsörgött egy alak háttal nekünk. -Megjöttünk -mondta barátságos hangon Daniel .Az alak felállt, én pedig majdnem összeestem.

-Ez meg mi a f@szt keres itt? -kiáltottam. Daniel még utánam kapott volna, de már késő volt. Johanna felé lendítettem az öklömet. Csak egyszer találkoztam vele, de sikerült az ellenségemmé tennie magát. A kezem azonban megállt, mert a velem szemben álló megfogta, és rántott rajta egyet, akkora erővel, hogy a térdemre estem.

-Elég legyen -szólt rám Daniel, majd az egyik karomnál fogva felrántott és úgy is tartott. A szemébe néztem. Komolyan gondolta amit mondott.

-Nem ajánlatos a jövőbeli társadat megütni. -mondta kimért hangsúllyal. -Tudom hogy most mit gondolsz, de ő is velünk van. Ugyan olyan beépített ember mint én. Csak a szerepét játszotta mikor elfogott.

-Igen? -kérdeztem ingerülten -A szerepét? Belevágott az arcomba! -Ha a fiú nem lett volna erősebb nálam, már rég ellöktem volna magamtól.

-Nyugalom -szólalt meg végül Johanna. Sajnálom. De egy ideje engem is megfigyelnek. Nem akartam gyanús lenni.

-Így igaz. Mindannyiunknak vigyáznia kell. -magyarázta a fiú. -Egy rossz lépés, és felfedjük magunkat. Kérlek, nyugodj meg és ülj le. Fontos dolgot szeretnénk mondani -leültünk, majd folytatta -Van nálunk egy csoport. A tizenkét zodiákus.

-A csillagjegyek? -kérdeztem vissza. Nem tudtam teljesen odafigyelni rá. Túlságosan lekötött Johanna megfigyelése.

-Igen. Csak ők emberek. Méghozzá olyan személyek, akik a legerősebb csapatot alkotják. Minden csillagjegy alá egy ember tartozik. Kivéve az ikrek alá. Ott kettő van. Vagyis csak volt. Johanna az egyik fél. A társát a múlt héten megölték egy munka közben az egyik vándorközpontban. Azóta keresünk valakit a helyére. De nem mindegy ki az. Nem lehet túl idős. Egyikünk se több 22 évesnél.

-Hogy érted azt hogy egyikőtök? Te is bennt vagy?

-Igen. Ő a nyilas. -szólt közbe Johanna.-Ez gondolom nem meglepő.

-Hát de. Egy kicsit az. Vagyis. Bocsi Daniel ne vedd sértésnek. Nem úgy gondoltam. Nem mintha nem lennél jó íjász vagy ilyenek...

-Semmi baj. Engem is meglepett mikor bevettek. -vágott közbe. -Visszatérve a témára. Az egyik iker halott. Johanna pedig válogatós, ráadásul nem is túl nagy a választék.

-Konkrétan egy ember ha alkalmas lenne rá -vágott közbe -De neki más feladata van. A többiek vagy túl idősek, vagy lehetetlen velük csapatban dolgozni.

-Valahogy úgy.

-Viszont mikor találkoztunk, láttam benned valamit. Véleményem szerint, alkalmas lennél. Csak ki kéne képezni.

-Én? -eléggé meg voltam lepve. -Biztos vagy te ebben?

-Igen. Korban megfelelő vagy. Ráadásul új vagy. Még nem rángattak bele a Vándorrendszerbe.

-Ennyire rossz az a rendszer? Mindketten úgy beszéltek róla mintha nem is tudom mi lenne.

-Teljes agymosás -fejtette ki Daniel a véleményét .-Úgy is hívhatnánk őket, hogy Kate Black agyhalott zombi hadserege. Sokkal találóbb név lenne.

-Hülye -nevettem. -Azok már rég kiették volna az agyadat amilyen sokat köztük voltál

-Mondhatni. -láthatóan az elég szar viccem nem hatotta meg túlságosan.

-Hé. Ez most nem az a pillanat amikor csak úgy poénkodni lehet -szólt ránk Johanna. -Legyetek komolyabbak. Nem érünk rá egész nap. Lara -fordult felém. -Mostantól elkezdődik a kiképzésed. Az én technikámat fogod tanulni. Egy héten kétszer fogunk találkozni. A helyet és az időt én megoldom. De a hét minden napján gyakorolnod kell. Erről senkinek nem beszélhetsz. Ha úgy látjuk, hogy nagy esély van a lebukásra, bármilyen eszközzel megakadályozzuk. Akár jó neked akár nem. Továbbra is a központban fogsz élni, úgy mintha mi sem történt volna. Értetted?

-Igen. -egy kicsit még tetszett is a dolog, bár még mindig kétségeim voltam a "társammal" kapcsolatban.

-Most viszont mennünk kell. A többi zodiákussal később fogsz találkozni. -Daniel felállt, indult kifelé én pedig követtem. Johanna még utánunk kiáltott

-És még valami. A Titkos város tíz kilóméteres körzetébe tilos portált nyitni. Lehet hogy nektek ez megerőltető, de csak vonattal lehet ide jönni. -mikor befejezte a mondandóját felállt és kisétált a teremből. Mi pedig elindultunk visszafelé a Központba. Nem szívesen hagytam ott a Titkos várost, de bíztam benne, hogy hamarosan vissza jövök.

VándorWhere stories live. Discover now