6.rész

159 15 1
                                    


A kiképzésem utolsó napja volt. Az elmúlt napok nagyon gyorsan teltek. Megtanultam, hogyan kell gyorsabban portált nyitni, és Johanna-tól megtanultam, hogyan tudom használni a különböző nagyságú tőröket. Ezek voltak az Ikrek fő fegyverei. Elég sűrű volt ez az időszak. A Vándoroknál is kaptam kiképzést, jártam iskolába, és lassan itt volt az ideje, hogy levizsgázzak, és beosszanak valahova dolgozni. Viszont a Titkos városban is jártam ötször, és minden nap gyakoroltam Daniel -lel. A reflexeim sokkal jobbak lettek, és már nem okozott gondod elbánni egy emberrel. Viszont, most eljött az idő, hogy találkozzak a többi Zodiákussal. Most egyedül utaztam. Szerencsére jól teljesítettem a Vándoroknál, ezért kaptam kimenőt is. Viszont egy kicsit aggasztott a tény, hogy bárhol megfigyelhetik, hogy honnan, hova használok portált. A vonat lassan megállt és leszálltam róla. A Titkos városba már egyedül is be tudtam jutni, köszönhetően a kis rejtett jelnek a tenyeremen. Ha valaki nem ismeri, azt hinné, hogy egy vágás, vagy karcolás nyoma. Mikor a gyűlésterembe értem, csak ketten voltak rajtam kívül. Johanna és Daniel. A többiekkel egyenként kellett találkoznom. Ez valami szokás volt. Le kellett ülnöm a helyemre, majd Daniel és Johanna kiment, és kis idő múlva belépett egy nálam valamivel idősebbnek látszó magas, széles vállú fiú. Odajött és kezet fogtunk.

-Üdv.A nevem Leon. Én vagyok valamilyen szinten ennek a csapatnak a vezetője. Persze mindannyian egyenlők vagyunk, dehát mégis kell valaki aki összefogja a csapatot.

-Üdv. Hát gondolom azt tudod, hogy én ki vagyok,szóval a bemutatkozásnak nem sok értelme lenne.

-Ez igaz. De, úgyis majd csak munka közben fogjuk igazán megismerni egymást. Ja, tényleg. El is felejtettem. Én az oroszlán vagyok. Egy jó tanács. Ha találkozol Jordan-nel, ne kérdezd meg, hogy ő miért van egyedül, amikor ti, Ikrek ketten vagytok, rendben?  Lehet kicsit rád borítaná az asztalt.

-Öhmm. Oké. -Azzal Leon leült az egyik székre, aminek a támlájába a "Leo"feliratot vésték. Úgy mint a miénken Gemini, Danielén pedig Saggitarius volt. Nem tudom miért nem mindegy hova ülnek az emberek...

A következő egy lány volt. Ayana,a kos. Nagyon barátságos volt, és egy kicsit félénk. Csak bemutatkozott és egyből helyett is foglalt. Utána következett a Halak. Jordan. Tényleg csak most esett le, hogy neki se egyedül kéne lennie. De megfogadtam Leon tanácsát.

 A következő Simon volt, a Rák. Egy kicsit különcnek nézett ki a többiek között. Ha nem tudtam volna, hogy tagja ennek a csapatnak azt hittem volna, hogy csak egy városi kölyök, aki videó játékkal tölti a napjait. 

Utána következett, Jeff a skorpió és Helen a vízöntő. Látszólag egy pár voltak. Már első ránézésre látni lehetett. Jeff jó fejnek tűnt, viszont Helen olyan volt, akinek nem ajánlatos elvenni az utolsó szem mentolos cukorkáját, különben kitörne a harmadik világháború, amiből valószínüleg a tolvaj kerülne ki vesztesen. A következő Vesta volt a szűz, akinek a megjelenése enyhén szólva meredek volt. A cipője sarka valahol a húsz centi környékén lehetett, és a fekete bőrnadrágjához igazán passzoltak a hosszú, élesre reszelt, vörös körmök. Utána következett a Bika és a Bak. Aaron és Deon. Eléggé hasonlítottak Leon-ra. Ők azok az arcok, akiknek nem mersz beszólni ha esetleg feldönt egy buszon vagy hasonló. De a látszat ellenére mindketten egész normálisak voltak. Lassan Daniel és Johanna is visszaértek és elfoglalták a helyüket. Egy kicsit megnyugtatott hogy itt vannak. Igaz Johanna-val nem mindig jövünk ki teljesen, de attól még örültem, hogy a másik Gemini szék nem volt üres. Már csak egy valakire vártunk.

-Kam megint késik.-jegyezte meg Vesta közönyösen. Valószínüleg gyakran előfordul.

-Nem mintha meglepne. -szólt Helen. -A múltkor is a csodálatos időzítése miatt nem indulhattunk el időben. Ráadásul ő még portált is nyithatna.

-Nem nyithatna. -szólt közbe morcosan Daniel -Tudod, hogy egyikünknek sem szabad. Veszélyes.

-Mindegy. -makacsolta meg magát a lány. -Akkor is siethetne.

Egy negyed óra várakozás után megérkezett Kam, a Mérleg. Teljesen átlagos lánynak tűnt. Elnézést kért a késésért és leült. Szomorúnak látszott. Bár lehet, hogy ő mindig ilyen.

-Rendben. Akkor kezdjük. -törte meg a csendet Leon.-Remélem, Lara és Johanna jó csapatot alkotnak majd. Viszont van egy fontos dolgunk. A városban, ahol a nyolcas számú Vándorközpont van, egy ötfős Vándorcsapat elkezdett rabolni a városban. Az elején arra gondoltunk, hogy majd házon belül megoldják, de nem léptek semmit, úgyhogy nekünk kell. Nem kellünk oda mindannyian, ráadásul lenne még itt munka. A múltkori Vándor- Vadász összetűzésnek úgy látszik nincs vége úgyhogy oda is kéne valaki aki véget vet a városrombolásnak.Igazából, nem tudom miért kell ezt a városban elintézni. Na mindegy. Meg a kettes Vadászközpontban nagyon sok portálnyitást észleltek az embereink. Oda már kimentek páran, de megkértek, hogy mi is nézzünk ott szét. Ezt én elvállalom. És velem jön Aaron és Deon. Az összecsapáshoz Helen, Jeff és Vesta mennek ki, a nyolcashoz pedig Gemini és Kam. A többiek maradnak. Akinek dolga van, már mehet is. Mára ennyi.

Leon utasításai szerint, mindenki elindult a dolgára. Mi újra vonatra szálltunk, de csak a város tíz kilóméteres körzetén kívülre utaztunk. Mivel Kam is vándor volt, tudtunk portált nyitni, én pedig Johanna-t is magammal tudtam vinni. Így hamarabb oda értünk. A nyolcas város elég csendes hely volt. De Kam mondta hogy csak a rablók miatt ilyen, mert az emberek félnek és elmondásuk szerint, többeket is megtámadtak, vagy elraboltak. Meg is kezdtük a keresésüket. Nem igazán tudtuk, hol kezdjük, csak mentünk a saját fejünk után.

VándorWhere stories live. Discover now