Miután megreggeliztem visszamentem az emeletre. Magamra öltöttem egy fekete streccs nadrágot valamint egy meleg, hosszú pulcsit. A hajamat felkötöttem, hogy ne zavarjon. Meg hát itthon nem mindegy?! Ismét vonulok lefelé a lépcsőn, de már valamivel óvatosabban. Igazából csak Harry miatt mentem volna le, de nem találtam sehol.
-Niall! Harry haza ment? – Kérdeztem kissé elszomorodva.
-Igen, mert mennek el valamilyen kiállításra a szüleivel. – Mondta hevesen. Jajj tényleg! Említette tegnap Beverly, hogy csak ő lesz otthon.
-Barb! Nem vinnéd vissza át a receptet? – Kérte anyu. Kaptam az alkalmon, és:
-Oh, elfelejtettem megadni Wandának a házit. Vigye inkább Niall. – Hárítottam a bátyámra a dolgot hátha kisül belőle valami.
-Hát jól van. – Egyezett bele és anyu már a kezébe is nyomta a könyvet.
*Beverly szemszöge*
Anyuék elmentek valamilyen kiállításra szóval egyedül maradtam itthon. Szuper. Mondjuk sokkal jobb, mint valami uncsi történelmi sztorit hallgatni.
A konyhában teszek veszek, hogy össze dobjak valami gyors kaját, mikor csengetnek.
-Szia Beverly. Anyukám küldte vissza a receptet. – Mondta Niall félénken az ajtóban.
-Szia Nialler. Köszi. – Mondtam neki mosolyogva. – Nem jössz e egy kicsit? – Kérdeztem, elvégre úgy is unatkozok.
-Szívesen. – Mosolyodott el. Levette kabátját majd a bakancsát és a konyha felé invitáltam.
-Nincs kedved segítni? Palacsintát sütnék. Szereted? – Néztem bele gyönyörű kék szemeibe.
-Segítek. Nagyon szeretem a palacsintát. – Húzta széles mosolyra a száját.
Elő vettem minden hozzá valót és a tálat amiben dolgozunk. Bele tettünk mindent amit kellett.
-Niall ez egy kicsit híg, nem gondolod?
-Nem nem híg ennek ilyennek kell lennie.
-Az oké, hogy a palacsinta tésztája híg, de nem ennyire. – Emelgettem benne a kanalat. – Tudom! Liszt kell még bele! De nem csak a masszába. – Belemarkoltam a lisztes dobozba és jól megdobtam vele Niallt.
-Ezt nagyon nem kellett volna Beverly. – Válaszolt bosszúszomjasan. Mire észbe kaptam egy kint lévő tojásért nyúl és rácsapta fejemre. – Nah most már kvittek vagyunk. – Nevettünk fel mindketten hangosan. Gyorsan elszaladtam a seprűért, hogy feltakarítsuk a disznó ólat magunk körül. Leguggoltam és a kis seprűvel kezdtem összeszedni a szétdobált lisztet, Niall pedig a kezével seperte. A nagy munkában a fejünk véletlenül össze koccant.
-Au! – Nyögtem fel a nem várt balesett miatt. Tényleg fáj. Nagyon.
-Jól vagy Beverly? – Ültetett le a közelben lévő székre. – Ne haragudj. Hozok rá vizes ruhát. – Majd így is tett. A nedves anyagot a kissé felduzzadt homlokomhoz tette és kicsit közelebb hajolt.
A szánk majdnem össze ért, mikor anyuék toppantak be. Gyorsan eltávolodtunk egymástól.
-Ti mit csináltok? – Kérdezte Harry kikerekedett szemekkel.
-Öhh csak mi izé... - Kezdtem sűrű dadogásba, mibőlNiall mentett ki.
-Véletlenül össze fejeltünk és Beverlynek felduzzadt a homloka.
-Értem. De Haver, mit keresel itt? – Nézett Harry a kis szőkémre.
-A recepteket hoztam vissza, csak Beverly behívott egy kicsit. – Felelt a bátyámnak teljesen nyugodtan. – Éppen már menni is készültem. – Adta át nekem a vizes rongyot, majd egy bíztató mosollyal távozott. Elköszönt anyáéktól és Harrytől is.
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
