Sorry I'm a bad girl#Cameron Dallas HUN Fanfiction. [C.A.D.] [BEFEJEZETT]

+MR.HOTSHOT+

Behódolok anyámnak. Meg kell, hogy tegyem, ha azt akarom, hogy szabadabb pórázra engedjen. A ruhavásárlás utáni napon hamar felkeltem és játszottam az „engedelmes" kislányt. Felvettem egy halványlila ocsmány szoknyát egy rózsaszín haskilógós hosszú ujjúval. Rózsaszín csicsás táskát vittem a kezem oldalán és rózsaszín tű sarkút húztam.

Na, ha így nem teszek a kedvére lelövöm magam. Apám már elment dolgozni, anya még itthon csinált nekem reggelit. Letipegtem a bokakitörős cipőben a márványlépcsőn és intettem egy nagy kamu vigyorral a képemen anyámnak.

- Szia. – adok két cuppanós nagy puszit az arcára. – Hogy aludtál? – mintha érdekelne...

- Szia, kicsim. Gyönyörű vagy. – fut végig a szemével. – Nagyon jól, te?

- Én is azt hiszem megkedveltem a rózsaszínt. - mutatok magamra. – Hát nem csodás?

- Jaj, Életem de szép lettél! – veszi be a dolgot. – Akkor majd együtt mehetünk shoppingolni! – nevetgél, jaj nekem...

- Szupi lesz! – kuncogok. – Úgy gondolom jobb, ha elmondom, hogy a balett után a barátnőmnél leszek.

- Rendben van, menjetek el vele is vásárolni. – adja oda a bankkártyámat. – Amennyit csak akarsz. – súgja mellé.

- Köszi. – ölelem át.

Igen ez volt a cél, hogy vége megkaphassam a kártyám. Sikerült a küldetés, úgyhogy el is indultam a suliba.

- Este jövök, nyugodtan hívj, ha valami van. – csukom be magam mögött az ajtót lezárva a hülye rózsaszín fellegekben járó világot.

Anya ideszolgáltatta a garázskulcsot, így a deszkámért is be tudok menni és a kocsimért is.  Úr Isten, de régen deszkáztam... mindig elveszik, de ha jobban belegondolok ez a taktika jobb. Megcsinálom, amit kér, aztán mindent megenged. 

Csörög a telefonom.

- Szia, Baby. – hallom Grayson hangját. – Elvigyelek a suliba?

Miért hív Babynek? Na, nem baj, jó lesz ez, majd az ujjam köré csavarom a kis Drágaságot.

- Szia, nem kell köszi. A suli előtt húsz perc múlva tali? – kérdezem, utalva hogy vevő vagyok a társaságára.

- Megbeszéltük. – röhög. – Na, addig is maradj szexi.

- Ömm, jó?! – erre most mit lehet mondani. 

Leteszi. Na, jól van Gray, te is egy pöcs vagy úgy látom. De nem baj, az ilyen kisfiúk pont megfelelők, hogy a játszótársammá tegyem őket.

Kocsival mentem, nem bírtam volna abba a szörnyű magas sarkúban deszkázni. Vittem egy fekete bakancsot, átcserélni.