Sorry I'm a bad girl#Cameron Dallas HUN Fanfiction. [C.A.D.] [BEFEJEZETT]

+SHOPPING+

Say

- Na, induljunk! – húzódok el tőle, és beindítom a hangos motort.

Kicsit bőgetem és elhajtok, amilyen gyorsan csak tudom irányítani. Látszott, hogy Gray az ülésbe süppedt, de nem baj.  Amúgy nagyon jól tudok vezetni, csak azt akartam, hogy kicsit parázzon. Vicces félő fiúkat látni.

- Öm, Say neked van jogsid? – kérdezi meglepődve. 

- Persze, már 16 évesen volt. – rántom meg a vállam. – Miért?

- Csak kérdeztem. – húzza be még jobban a fejét.

Sietve odarobogok a pláza elé. 

- Vidd le a 1/b parkolóba, kérlek. – simogatom meg a barna arcát, aki mellesleg elég helyes volt.

- Rendben. – ámul el, és bámulni kezd.

- Hallod, öcsém! – mondja neki Gray. – Végezd a dolgod! – nagymenőzik, de leintem.

- Te meg befoghatnád Grayson! – oltom le, mit szól bele a dolgomba.

- Ne nézzed a csajomat ember! – ordít a parkolófiú után, aki azóta elhúzta a csíkot, biztos megijedt Graytől. 

- Te féleszű! Nem is vagyok a csajod! – morgok. – Ilyenkor maradjál csöndben!

- Jó, de akkor is. – duzzog. – Mégis csak velem vagy...

Intek egy „Hagyjuk abba a veszekedést" – kézmozdulattal Gray felé és beindultam a bejárat felé. Utálom az ilyen óriás helyeket. Nem is tudom miért ebbe jöttünk... Annyira utálok órákon át csicsás göncöket nézegetni.

- Hova akarsz bemenni? – mondja Gray, amikor a földszint első boltjához érünk.

- Ide, talán. – kicsit tétovázok. – Na, ide menjünk.

- Oké. – mosolyog.

Arra kell összpontosítanom, hogy csúnya és csicsásakat keressek. Meglátok a ruhás részlegen egy rózsaszín picsa gatyát. Na, ez lesz a megfelelő! – gondolom magamban, mert már látom anyám szemét amikor felcsillanva mondja, hogy menyire elképesztően gyönyörű.

- Na, ezt megvesszük! – adom Gray kezébe a felakasztott gatyát és tovább megyek.

Még pár cuccot a kezébe nyomok, de rájövök, hogy nincs értelme sokat venni, mert úgysem fogok őket hordani, csak otthon. Odamegyek a kasszához fizetek.

Kibaktatunk Graysonnal a boltból és, hogy is mondják? Megtörtént velem a legrosszabb dolog, amit pont most nem akartam. Ki jött velünk szembe? Hát persze, hogy az a bunkó Cameron és a haverjai. Grayson is közéjük tartozik, csak ő most velem volt.

Cameron helyes Jack, a másik Jack és Kenny. Hogy ezeknek mindig ott kell lenni, ahol mi! Próbáltam gyorsítani, hogy ne kelljen leállni hozzájuk, de Gray oda húzott. Komolyan megfojtom ezt is!

Annyira kibírhatatlan Cameron, hogy az már fáj! Túl nagy a pofája...szörnyű.

Tudom, hogy én ugyan ilyen vagyok, de úgy gondoltam, hogy csak én leszek ilyen, senki más!

- Sziasztok. – mosolyok gúnyosan Cameron és rám pillant. – Mit kerestek a plázában?

- Inkább ezt tőled lehetne kérdezni! – bököm meg flegmán a mellkasát, erre kihúzza magát és felemeli az állát.

- Mi épp moziban voltunk, de gondolom, ti inkább a Barbie baba osztályt keresitek. – halad végig a ruhámon tekintetével és felnevet.

- Te szemét! – akarok egy jó nagy pofont lekeverni neki a csúnya beszólásáért, de lefogja a kezem.

Lefogott! Megszorította a csuklóm és belenézett a szemembe.

- Bocsi Cicám, de ez nem az a hely. – eresztett el egy szemtelen vigyorral.

- Úr Isten Dallas! – ordítom, mert kihúzta a gyufát, meg fogom ölni ezt a gyereket.

Akkora pofája van, hogy a Bécsi kapu ehhez képet babaház-kertajtónak sem felel meg!

- Abba hagytátok? – kérdezi meleg Jack felvont szemöldökkel.

- Majd, ha megölöm. Max akkor tudom befejezni, de végleg! – lépek egy lépést hátra, mert Gray megfogja a kezem és visszahúz.

- Jaj, Bogaram max. úgy ki foglak készíteni, hogy azt el nem tudod képzelni! – vágja hozzám a szavakat. – Majd meglátjuk ki nevet a végén!

- Chhh, inkább ásd el magad! – förmedek rá. – Na, gyere Gray! – intek a mellettem figyelő fiúnak és tovább indulunk.

Cameron

Jaj, már megint összetalálkoztam ezzel az átkozott Sayel. Nem elég, hogy miatta küldtek majdnem az igazgatóhoz, még itt az ő idegesítő modorát kell figyelnem. Nem mondom, hogy nekem valami húh, de remek benyomásom van másokra, de az hogy így kicseszett velem, az gáz volt. Meg fogom én neki mutatni, hogy hol a helye.

Gilinsky, és Johnson = a két Jack, , én így szoktam őket szólítani, hogy meg lehessen különböztetni őket. Haza kellett, hogy menjenek, ezért Kenny és én elmentünk Kianhez és Jc.-hez leszervezni a holnapi bulit.

- Haver szerinted az a csaj, aki ezelőtt itt volt, tudod, akit meghúztál. – magyaráz Jc. na várjunk meghúztam? Kit húztam én meg? Dehogyis! Sayt soha nem húznám meg semmi pénzért!

- Na, na, na álljál le Jc. – szólok közbe. – Én nem húztam meg senkit. Elmeséljem mi volt?

- Igen. – mosolyog és Kianre néz, aki már röhög is.

Ezek mindig olyan vicces kedvükbe vannak, de nem tudom miért.

- Én csak segítettem neki, mert kb. hatszor telerókázta a wc-t! – morgok egyet visszagondolva a szörnyű estére.

- Nem tudod a számát? – vicsorít Jc. gondolom bejött neki Say, de megpróbálom lebeszélni róla.

- Ha akarod, elkérem tőle, de nagyon ribanc az a csaj. – próbálom, hogy gondolja meg magát Jc, amíg lehet. 

- Komolyan, honnan veszed? – kérdezi, erre most mit mondjak? Hisz most találtam ki.

- Mert már Grayt fel is szedte, azelőtt meg engem próbált. – magyarázom, ez mondjuk igaz.

- Ja, nem baj, azért kérd el légyszi. – mosolyog.

Huh, de jó... akkor most beszélnem kell azzal a csajjal megint. Igaz mellette ülök, de nem akarok vele többet kommunikálni. Na, jó megteszem Jcért, de csak mert a haverom. Méghozzá a szervező haverom, ami létfontosságú.