cinq

638 64 2
                                    

A szalagavató tökéletesen sikerült. Azt hiszem, még soha nem voltam ennyire elégedett, mint azon a napon. Minden a terv szerint haladt, és mindannyian egy csodás estet tudhattunk magunk után.
Utána még mindig nem tudtam, hogy mire számítsak. Mi fog történni kettőnkkel? A válaszra nem kellett sokat várnom.
Luke egy áprilisi napon besétált a szobámba, és miután egy csókot nyomott a számra, komoly arccal beszélni kezdett.
- Tudom, hogy mihez fogunk kezdeni az érettségi után.
Várakozva néztem rá, azonban féltem is. Mégis mit agyalt ki?
- Én az apám cégében fogok dolgozni, te pedig elmész a főiskolára újságírást tanulni - jelentette ki elégedettséget tükröző arccal.
- De Luke... így alig fogunk találkozni, mert nekem tanulnom kell majd, te pedig estig fogsz dolgozni - mondtam neki szomorúan.
- Ez igaz, azonban ezt meg tudjuk oldani - felelte titokzatosan.
- Mégis hogyan? - néztem rá értetlenkedve.
- Így - válaszolta, majd előhúzott egy kis dobozkát a zsebéből, és letérdelt elém. Elkerekedett szemekkel bámultam őt. Mi folyik itt?
Luke mosolyogva felnyitotta az apró doboz fedelét, és reménykedő szemekkel pillantott fel rám. A doboz belsejében egy kulcs pihent.
- April Hall, meg tennéd, hogy összeköltözöl velem? - kérdezte meg.
Nekem elállt a szavam. Másodpercekig csak a kulcs és Luke arca között kapkodtam a fejem, megpróbálva felfogni, hogy mi történt valójaban az előbb.
- De hát... ez nem... lehetetlen - motyogtam halkan. - Ez egy nagyon komoly döntés, Luke.
- Tudom - bólintott. - Ezért nem is foglak semmire kényszeríteni. Viszont gondolj bele, ez egy remek ötlet!
- Na és a szüleim? - vágtam rá a lehető leghülyébb dolgot.
- Velük már tegnap beszéltem erről, és ők örülnének neki.
Néhány pillanatig csendben maradtunk. Mit kellene tennem? Szerettem Luke-ot, ez pedig csak egy újabb előrelépes lenne a kapcsolatunkban.
- Nos? - tette fel a kérdést rövid idő után Luke.
- Igen - mondtam bizonytalanul, aztán már hangosabban és fellelkesedve. - Igen, igen, igen!
Luke megkönnyebbülten nevetett, aztán hosszasan megcsókolt, majd hátradöntött az ágyamon, és fölém hajolt.
- Akkor mostantól lakótársak vagyunk - mondta vigyorogva.
- Nagyon úgy néz ki - válaszoltam nevetve, és hagytam, hogy Luke ezután végig csókolja a nyakam.

insanity ✨ hemmingsWhere stories live. Discover now