Ez Csak Egy Játék! //szünetel//

12.rész-part 2

Xiumin:

Kicsit ideges lettem, Chanyeol miatt. De nem akartam rosszat senkinek.

-Nem!-próbáltam a kerdésre a lehető legegyszerűbben hangzó választ adni.

Mindenki meglepett arcal nézett rám, mert nem ezt a választ várták.

-Mondhatom a következőt?- nézett rám Kai.

-Persze!- kezdtem el mosolyogni.

-Luhan, szerinted Tao tud a kis estétekről Krissel?-majd eltakarta vigyorra álló száját Kai, és próbált Luhanra figyelni.

-Most már biztos! De amugy, gyanús volt mikor csak "kijött inni mert szomjas lett".-idézte Tao mondatát.

-Amugy tudtam, mert Kris elmondta.-nezett ertetlenül Krisre, Luhan.

Amennyit ki lehetett venni az arckifejezéséből, eleg frusztráltnak tűnt, nem igen értette mi is folyik itt. Csak sóhajtozott, majd egy hatalmasat nyelt és Krisre nézett. Nem tudom, hogy komonikáltak-e, mert ahogy egymást nezték, nevetésbe fülladt a frusztrált fiú tekintete.

-Na ha ez is megvan akkor következőt...-nezett rank Kai-Szerintetek mikor mehettek majd haza?-tette fel az egyben utolsó kérdést Kai.

-Most!-pattant fel Baekhyun.

-Persze, biztos nem most, mert akkor nem kérdezné meg!-nyomtam vissza a földre.

-De haza akarok menni!-kezdte el a nyavajgását Baek.

-Most nyugtasd le mert kinyirom, ha nem hagyja abba!-bögte meg vállam Lay.

Baek csak folytatta a hisztijét, mire Lay megcsapta a tarkóját. Baekhyun behúzta a nyakát és hozzám bújt, vígaszt keresve.

-Na! Mit csapkolotsz?!?-néztem Layre.

-Véletlen volt!-nevette el magát Lay.

Nem idegesítettem ezen magam, inkább csatlakoztam. Nevettünk egy sort, majd ismét jött egy hatalmas koppanás. Megfordúltunk és egy gránát szerű füstölgő valamit láttunk. Megint jött a hatalmas köd és elaludtunk.