Magcon Changed My Life{Jacob S.} [BEFEJEZETT]

Emlékek

2 nappal később már több minden eszembe jutott. A szüleim,megértettem azt is,hogy hol vagyok,és,hogy miért kerültem kórházba. Na igen. Ez az esés rám jellemző.

Bevillantak a Jacobbal, és a Magconnal töltött közös pillanatok. A telefonálás. A BurgerKing.A deszkázás.A shoppingolás.A reggeli.
Majd az is ahogyan épp elvsúszok,és hatalmasat zúgok.

Nos..mostmár,hogy visszatért az eszem(XD),azt mondták,hogy holnap este már haza mehetek. Nem is igazán kellett ennél több ahoz,higy boldogsággal teljen meg a  szívem. De azért a fiúk még erre is rátettek egy lapáttal,és bejöttek hozzám. Hoztak normális kaját(Kórházi szárazszendvics helyett....BURGERKINGES SZENDÓ-tudják,hogy kell felvidítani. Na meg hát,Jacob még mosdóba is alig ment ki ezalatt a pár nap alatt. És végig velem volt. Arra persze volt ideje,hogy virágot hozzon nekem,amíg én aludtam. Ez a rózsa a mi kapcsolatunkban már eléggé megszokott.

A fiúk nem voltak bent egész nap( csak az én kis manóm),de azért este még visszatértek egy kis( bazi nagy és bazi sok *.*) pizzával.
Rendesen jóllaktunk bekell,hogy valljam. olyannyira telezabálták magukat,hogy már azon gondolkodtak,hogy kérnek valami kerekesszéket hogy azzal induljanak haza.
Tehát..nálunk így telik egy kórházi beteg látogatás. Iszonyatosan sok kaja,és nagy-nagy zaj. (Azért senki nem mert szólni érte,hiszen a srácok mégiscsak híresek, vagy mi).

Jacobot még éjszakára sem lehetett elzavarni. Hát nem nekem van a legcukibb fiúm?
De legalább arra rá tudtam venni,hogy befeküdjön mellém a kórházi ágyba.
Úgy terveztük,hogy mivel mostanában nem voltunk túl sokat kettesben,beszélgetünk egy kicsit. Csakhogy ő bealudt. Nem volt szivem felkelteni. Mondtam már milyen édesen alszik?
Inkább  addig csak néztem és gondolkodtam. Rajtunk. Hogy milyen boldog vagyok vele. És rajta is hasonló érzelmek tükröződnek. Majd nem bírtam tovább,s lassan,de én is bealudtam.