A Menedzser

09.

A próbán nyugi volt. Délután viszont izgultam a vacsi miatt.
- Ne izgulj már!- nevetett fel Brad.
- Nem tud....
- James elmondta- szólt bele. Sóhajtottam egy nagyot. A kezem remegett. Brad maga felé fordított.- Minden rendben lesz. Már nem haragszanak rád. A lányuk vagy. Szeretnek téged.- elmosolyodtam. Az étterembe én voltam az első. Vártam.
20:30
Apa
Sajnálom kicsim! Közbe jött valami ,majd bepótoljuk máskor.
Szeretlek ❤
- Megkaphatnám a számlát?- felhívtam Jamest és értem jött.
- Hogy ment?- ölelt meg köszönés képpen.
- Nem tudtak eljönni...
- Oh, sajnálom
- Nem kell!- a ház elé értünk. James megölelt.
- Nem csuktad be az ajtót!- hirtelen hátra pillantottam.
- Maradj itt megnézem mi folyik itt.- vettem elő a pisztolyomat.
- Várj! Ez nem fordítva szokott lenni?- szállt ki az autóból ő is.
- Mi a francot csinálsz?- suttogtam a mögöttem lopakodó Jamesnek.
- Nem akarom elveszíteni a férfiasságomat!
- Mindjárt én fogom levágni a férfiasságodat, ha nem ülsz vissza a kocsiba most rögtön!
- Nem hagyhatom, hogy egyedül menj be és ha bent van valaki?
- Emlékezz vissza mit meséltem tegnap este! Meg tudom védeni magam. Ne aggódj miattam!- megpusziltam- Nyomás!- beszállt az autóba. Halkan beléptem a házba. A háló tiszta, a fürdő tiszta és a konyha is tiszta. Sehol senki. Aztán hirtelen csörömpölést hallottam és nagy ütést éreztem a fejemen.